Fogorvosi szemle, 1993 (86. évfolyam, 1-11. szám)
1993-01-01 / 1. szám
Masuhara. E.—Yamashita, A.: Zahnärztliche Adhäsivkunstoffe und. ihre klinische Anwendung. (Fogorvosi ragasztó műanyagok és azok klinikai alkalmazása.) Quintessenz Kiadó 1991271 oldal. 596 ábra. Ára: 289 DM. A könyvet Masuhara, a tokiói Orvosi és Fogorvosi Egyetem és Yamashita, az Okayamai Fogorvosi Iskola professzorai írták, melyet S. Peters fodított le és dolgozott át német nyelvre. A könyv huszonkét fejezetre oszlik, melyből az első hat a fogorvosi ragasztó műanyagok kémiai és fizikai tulajdonságaival foglalkozik. Ezekből az alábbi kettőt Japánban fejlesztettek ki. A Super Bond C-B 94% metil-metakrilát és 5% metakril-oxietil-trimellitát-anhidridból, porból és folyadékból áll. Kelátkötéssel jól ragad a zománchoz és a dentinhez (170 kg/cm2) és a polírozott nem nemes fogászati fémekhez (350—480 kg/cm2). A másik műanyag ragasztó a Panavia Ex, amely kémiai kötésű, kétkomponensű rendszer, mely foszforsav-diakrilát-monomerből és makrotöltésű radioopák speciális üveget tartalmazó porból áll. Jól tapad a zománchoz (70 kg/cm2) és nem nemes fogászati fémekhez (310 kg/cm2). Mivel a levegő oxigénjének kizárása biztosítja jó szilárdulását, azért ekkor az Oxyuard anyag használatát illetve bevonatát ajánlják. Jó a biokompatibilitása, csekély a vízoldékonysága. A szerzők részletesen ismertetik e két ragasztónak a tapadását a zománchoz, a dentinhez és a fémekhez. Majd a klinikai részben ábrákkal kísérve bemutatják, hogy a front- és az oldalsó fogakat milyen módon kell mérsékelt csiszolással előkészíteni a ragasztott hidak és a mozgó fogak rögzítéséhez. A könyvnek ez a része a legjelentősebb a gyakorlat számára, mivel érthető útmutatást és irányítást ad arra nézve, hogy hol és mennyit csiszoljanak a pillérfogakról. Ezután számos klinikai esetet mutatnak be a különböző kisebb foghiányoknak ragasztott front- és oldalsó hidakkal való megoldásához. A részleges protézisek elhorgonyzásánál használt extrakoronális kapcsolatok ..attachmentek" rögzítéséhez is eredményesen alkalmazták a műanyag ragasztást. Külön fejezetben ismertetik a ragasztott híd technikai elkészítésének laboratóriumi munkamenetét. Az utolsó fejezetben a szerzők rámutatnak azokra az okokra és mulasztásokra, amelyek a ragasztott hidak meglazulását okozzák. Az előidéző okok között a pillérfogak nem megfelelő preparálása, a fog zománcának és a fém felszínének helytelen előkezelése és a műanyag ragasztók előírástól eltérő felhasználása szerepel. A könyvet 53 szerzőt és dolgozatát tartalmazó irodalmi összefoglalás zárja le. Ismerteti külön jegyzékben az egyes munkafázisokhoz szükséges műszerek, anyagok és gyártók jegyzékét. A könyv szép kiállítása és gondos szerkesztése a Quintessenz Kiadót dicséri. Tanulmányozását mind a gyakorló fogszakorvosoknak, mind a fogtechnikusoknak egyaránt ajánlom. Az 596 fényképszerű színes ábra a ragasztott fogpótlás ezen módszerének elsajátítását nagyon megkönnyíti. Dr. Keszthelyi István Jantsits Gabriella: Magyar orvosok arcképei Medicina, Budapest, 1990. 105 o. Ára: 440,- Ft A könyv célja — a szerző bevezetése szerint —, hogy bemutassa a XV. századtól a XIX. század végéig hazánkban élt és működött orvosok arcképeit, rövid életrajz kíséretében, munkásságuk néhány mondatra szorítkozó summázásával. A kötethez az előszót dr. Szentágothai János írta. A könyv 95 orvos arcképét és életrajzi adatait tartalmazza. Több olyan orvos is szerepel benne, akik itthon születtek, később külföldön működtek, de magyar voltukat mindvégig megőrizték, továbbá olyanok is, akik küllőidről jöttek hazánkba, és életük végéig itt maradtak. Számunkra különös értéket jelent a könyv, mivel az e korszakban élt neves fogorvosok arcképét és életrajzi adatait is tartalmazza. így találkozhatunk Plenk József Jakab (1739 —1807) nevével, aki már az 1770-es években könyvet jelentetett meg a fogászat tárgyköréből, és a róla elnevezett csücsökről híres Carabelli György (1787—1842) életrajzával. Nedelkó Döme (1811—1882) a fogászat első egyetemi oktatója, Zsigmondy Adolf (1816—1880) a fogak jelölésére alkalmazott, róla elnevezett keresztjelzés javaslója, Turnovszky Frigyes (1818— 24