Fogorvosi szemle, 1993 (86. évfolyam, 1-11. szám)

1993-05-01 / 5. szám

igazgatója vette át. Az egyesület tisztikarát és vezetőségét nagyrészt a budapesti klinika adta. Szabó Józseftől 1923-ban Sturm József vette át az elnökséget. Sturm fogorvosi pályafutását a budapesti klinikán kezdte meg. Az orvosi közéletben is jelentős szerepet játszott, az 1930. évi igen sikeres budapesti Orvosi Világkongresszus főrendezője volt. 1931. szeptember 2-a és 8-a között Budapesten rendezte meg az ASI (Association Stomatologique Internationale) a Nemzetközi Stomatologiai Kongresszust [29]. A rendezés terhét elsősorban Sturm József viselte.

4. ábra. Salamon Henrik 5. ábra. Szabó József

A két világháború között az egyesület életvitelét stabillá tette az a tény, hogy a vezető tisztségeket ugyanazon személyek hosszú éveken át láthatták el. 1923 és 1931 között Sturm József, 1932-től a második világháború befejeződése utánig Morelli Gusztáv (1879—1960) volt az elnök, a főtitkári tisztet pedig hosszú időn át Áldor István (1895—1977) látta el.

A Fogorvosi Szemle 1918. június és 1920. december között nem jelenhetett meg. Az újból megjelenő lapot ismét Körmöczi Zoltán szerkeszti és az addig negyedévenként megjelenő Szemle 1921-től havonta jut el az olvasókhoz. 1925 októberében Körmöczi Zoltántól Morelli Gusztáv veszi át a szerkesztést. Körmöczi 18 évi szerkesztői tevékenység után ,,a mór megtette kötelességét, a mór mehet” idézettel, némi keserűséggel búcsúzik lapjától. Az MFE választmánya nevének a lap homlokzatán való megtartását rendelte el, és ez a mai napig érvényben van [31]. 1932-ben Morelli Gusztáv tói Varga István (1895—1981) veszi át a lapot, aki ezt 1940-ig szerkesztette. 1941—1944 között Padányi Endre (1907—1945) a lap szerkesztője.

A háborúk közötti egyesületi élet kapcsán értékelni kell két olyan, már többször említett szakemberünket, mint Salamon Henrik és Csilléry András. Világnézetük ugyan teljesen eltérő volt, de egy időben, sok éven át konfliktusmentesen dolgoztak. Salamon Henrik (1865—1944) hosszú életpályája alatt többször működött mint egyesületi vezető és mint különböző szaklapok szerkesztője. Imponáló terjedelmű tudományos munkássága (200 közlemény és 12 könyv) mellett sok időt szentelt az egyesületnek [8].

155