Fogorvosi szemle, 1993 (86. évfolyam, 1-11. szám)
1993-05-01 / 5. szám
A két egyesületet, az MFE-t és a Stomatologusok (fogorvosok) Egyesületét a fogtechnikuskérdésben elfoglalt azonos álláspontjuk, közelebb hozta egymáshoz. Felmerült a két egyesület fúziójának gondolata, ez azonban hosszú tárgyalások után sem sikerült. Az 1914-ben kitört világháború jelentősen befolyásolta a fogorvos-egyesületek működését. A háború korlátozta az MFE tevékenységét, és lapja a Fogorvosi Szemle csak akadozva jelent meg. 1915 júniusában a Szemle „háborús számában” többen az állcsontsérültek kezeléséről írnak. Közlik, hogy egy fogorvos hősi halált halt, egy fogorvos kolera miatt pusztult el, egy pedig orosz fogságba esett. A Fogorvosi Szemle utolsó, háború alatti száma 1918 júniusában jelent meg, és az MFE 1918 februárjában még köz- és nagygyűlést tartott Salamon Henrik elnökletével. Számos előadás foglalkozott a háborús sérülések kezelésével és utókezelésével. Érti János beszámolt csontátültetéses módszeréről, Morelli Gusztáv „egy harctéri fogorvosi intézet működéséről”. Az egyesület kezdeményezése volt 1918 őszén a Fogorvosképző Tanfolyam. A tanfolyam szervezője Csilléry András, későbbi debreceni egyetemi tanár, vezetői Szabó József és Salamon Henrik, későbbi professzorok. Három — fél évig tartó — tanfolyamon 99 orvosdoktor nyert fogorvosi ismereteket. A budapesti Tudományegyetem Orvosi Karának 1920. évi állásfoglalása következtében a tanfolyam megszűnt [7, 28]. „A háború utolsó éve s az utána következő két forradalom által izgalomban tartott kedélyek valóban nem voltak alkalmasak az egyesületi élet intenzív továbbfejlesztésére”. „A kommün egyesületünk mellett sem siklott el nyom nélkül, súlyos megpróbáltatásoknak voltunk kitéve. Első intézkedése működésünk felfüggesztése volt, melyet csakhamar a fogorvosi kar szocializálásáról szóló rendelet tervezése követett” — írta 1920-ban Simon Béla, az egyesület új főtitkára [27]. A szocializálást éppen Simonnak és Rothmannak ügyes lépései hiúsították meg. A fogorvosok politikai mentalitására jellemző, hogy a kommün alatti magatartásukért az egyesületből csak három tagtársukat kellett kizárni. 2. Az MFE működése 1920 és 1944 között Arkövy József professzor már 1919-ben, Károlyi Mihály köztársasági elnöksége idején nyugdíjba kényszerült vonulni. Az általa alapított Stomatologiai jelzőjű egyesületek még a háború alatt elsorvadtak, lapja megszűnt. Csak az MFE és hivatalos közlönye a Fogorvosi Szemle élte túl, vészelte át a háborút és az azt követő időszakot. A fogorvosi rendelőkben sok volt a páciens. A fogorvosok anyagi helyzetét jellemzi a Fogorvosi Szemlében közzétett rövid hír: ,,A dán fogorvosok nagyobb élelmiszer-küldeménnyel siettek a magyar fogorvosokon segíteni. Mivel az egyesületnek egyetlen rászoruló tagtársa nem volt, az adományt az egyesület átadta az Országos Orvosszövetségnek orvos-özvegyek és árvák közötti szétosztásra'’. 1920-ban újraéledt az egyesület: az elnökséget Salamon Henriktől Szabó József magántanár, a budapesti Stomatologiai Klinika akkori megbízott 154
