Fogorvosi szemle, 1993 (86. évfolyam, 1-11. szám)

1993-04-01 / 4. szám

mint 50 éve ismert, amióta Pugsley [12], Pugsley és Selye [82] valamint Burrows [12] patkányokon végzett vizsgálatainak eredményei megjelentek az orvosi szaksajtóban. Hasonló eredményekről számolhattak be kutyán végzett krónikus PTH-kezelés után is [78, 80]. Igazolták, hogy a PTH-keze­­lést követő csonttömeg-növekedés elsősorban a fokozott csontmátrixkép­­zésnek tulajdonítható. Nincs szerepe a másodlagosan megemelkedett CT- termelésnek, mivel thyroparathyreoidectomizált állatokban is ki lehetett váltani az anabolikus hatást kis, normocalcaemiás dózisú PTH-kezeléssel [120]. Alacsony kalciumtartalmú diétával kiváltott szekunder hyperpara­­thyreosisban kettős tetraciklinjelöléses módszerrel fokozott csontappozíc-iós sebességét mutattak ki. Hasonló eredményeket kaptak napi PTH-injekci­­ókkal is [ПО]. Osteoporoticus állatokban, bár PTH adásával fokozni lehe­tett a csonttömeget [35, 46], de nem lehetett tökéletesen helyreállítani a trabecularis csont normál szöveti szerkezetét [33, 34, 35, 40, 46]. Az állatkísérletekben tapasztalt csonttömeg fokozódásához hasonlóan, primer hyperparathyreosisban szenvedő egyének egyikén-másikán is észlel­tek osteosclerosist [2, 28, 113]. Egyes humán klinikai vizsgálatok is azt mutatják, hogy hosszú ideig, kis dózisban adott PTH-injekciókkal javítani lehetett a posztmenopauzás osteoporosisban szenvedő betegek állapotát [95, 96]. Az 1,25 DHCC fokozta a PTH-nak osteoporoticus betegekben kifejtett anabolikus hatását [105]. A napi kis dózisban adott PTH-injekciók fokozták mind a trabecularis mind a corticalis csont tömegét. A PTH anabolikus hatását hosszú ideig csak in vivo észlelhető jelenségnek tartotta a szakirodalom. Az utóbbi időben azonban több csontszövetkultúrán vég­zett vizsgálat szolgáltatott olyan adatokat, melyek a PTH csontképzést serkentő hatását igazolták in vitro is [36, 54]. A PTH anabolikus hatásmechanizmusa nem világos. Egyes adatok in­kább a PTH direkt stimuláló hatása mellett szólnak, mások az indirekt hatást támasztják alá. Az irodalomban azonban több adat szól a PTH indirekt anabolikus hatása mellett. Ezek szerint a PTH a csontátépiilés összehangolt folyamatába valamilyen másodlagos, indirekt faktor révén avatkozna be [8, 54]. Az indirekt hatás mellett szóló legnyomósabb érv az, hogy mind in vivo, mind in vitro csak lökésszerű, kis PTH-dózisok alkalma­zása mellett fejlődik ki az anabolikus válasz. Nagyobb PTH-dózisok, vagy a PTH állandó jelenléte a szövetkultúrában mindig nettó csonttömegvesz­teséget eredményez. Feltételezhető, hogy a PTH közvetlenül stimulálja a csontreszorpciót, de ez egyben olyan másodlagos „faktorok” felszabadulá­sát is eredményezheti, melyek tartósan képesek lennének serkenteni az ellenregulációs csontképződést is. A PTH állandó jelenlétében a direkt PTH-hatás ezek érvényre jutását elnyomja. 1,25 dihidroxivitamin D3 (1,25 DHCC) A D3-vitamin régóta ismert, mint antirachiticus vitamin. A nagy áttörést a D-vitamin-kutatásban az jelentette, mikor 1967-ben felfedezték, hogy ez a lipidoldékony vitamin lényegében hormon [60], amely a szervezet külön­böző szöveteiben termelődik, ill. megy át biokémiai változásokon [11]. Az 111

Next

/
Oldalképek
Tartalom