Fogorvosi szemle, 1992 (85. évfolyam, 1-12. szám)
1992-06-01 / 6. szám
(supragingivalis alkalmazás) vagy a gingivalis exsudatumba (subgingivalis alkalmazás) jut. Ezt követően a második fázisban az anyag a receptorhelyekhez kötődik. Az első fázis, a masszív átvitel fázisa diffúziótól függő. A második fázisban az anyag a receptorhelyeken adszorbeálódik, és ebben elektrosztatikus és hidrogénkötések, valamint a Van der Waals-erők játszanak szerepet. A kötődés a koncentráció függvénye. A kölcsönhatás ereje az anyag és a receptorhelyek között a szubsztantivitás mértékét határozza meg. A száj üregben retineálódott anyag a különböző kötődési helyek között oszlik meg (2. ábra). Perifériás vérellátás (parodontium) Subgingivalis plakk II i Gingivalis exsudatum Cement Supragingivalis plakk ft Szerzett Szájnyálkapellicula hártya Nyál ------------> ürülés (tápcsatorna) Vivőanyag 2. ábra. A plakkellenes anyag megoszlása a szájban, (van der Odueraa és Cummins 1989) A szubsztantív szer akkor hatásos, ha jelentős mennyiség kötődött, ha a nem specifikusan kötődött anyag egyensúlyban van a hatás helyével, és ha a disszociációs konstans a nem specifikusan kötődött rezervoárhelyeknél elég nagy ahhoz, hogy terápiás szintet biztosítson (3. ábra). A plakkellenes anyagnak az a része, amely retineálódott és biológiai aktivitása van. a biológiailag hozzáférhető mennyiség. A 4. ábra a jelenleg leghatásosabb helyi plakkellenes anyag a klórhexidin farmakodinámiáját mutatja a szájban. 3 REZERVOAR Szabad Nem specifikusan kötődött gyógyszer gyógyszer 1T Receptorhoz kötődött gyógyszer A HATAS HELYE 3. ábra. A szubsztantív szájöblítő kötődési reakciói. (Goodson 1989) 165
