Fogorvosi szemle, 1992 (85. évfolyam, 1-12. szám)
1992-05-01 / 5. szám
káció feladata lett volna a méreteloszlás ismertetése, azonban nemcsak ez nem történt meg, hanem a gyártók által közölt pásztázó elektronmikroszkópos képen látható szemcsék morfológiai képét sem találtuk jellemzőnek saját vizsgálataink alapján. Mi a gyártók által bemutatottól eltérő alakú és lényegesen porózusabb ezüstamalgámport láttunk. Zavaró, durva sajtóhiba található a gyártók pásztázó elektronmikroszkópos képének aláírásában (valószínűleg a 2. ábra alatt a 3. ábra szövege szerepel, ill. fordítva). Ez a tény nem ment fel bennünket, hiszen a hasonlóan durva sajtóhibát mi sem vettük észre saját közleményünkben, köszönjük, hogy felhívták rá a figyelmünket, helyesbítünk: Az egyes szemcsék mérete tág határok között (0,2 pm—75 |im) változik, alakjuk eltérő. A hozzászólás érvelésének tipikus ellentmondásait szemlélteti a 3. ábránkról írt mondat: „A 3. ábra felvétele egyébként a szerzők megalapozatlan állításával ellentétben jól szemlélteti, hogy a Homodent-1 ötvözetpor átlagos szemcsemérete 40—50 fim között van”. Ezen a képen részben vagy egészben 25 granulum látható, melyek közül három az említett 40—50 fim közötti tartományba esik. Nem értjük miért szemléltetné ez a kép azt, hogy az átlagosnak nevezhető szemcseméret 40—50 pm? Szerintünk ez a kép azt bizonyítja, amit mi állítunk, nevezetesen, hogy a szemcsék felszínén durva porozitás van, és a szemcsék mérete széles tartományban helyezkedik el. 2. oldal, 7. oszlop, 4. bekezdés: A szemcsék fajlagos felületének meghatározása gyakran helyettesítheti a szemcseméret megállapítását, mert igen sok folyamatban nem annyira a szemcseméret, hanem inkább az anyag szabad felülete határozza meg a reakció gyorsaságát, vagy egyéb jellemzőit. A felület meghatározásával kapcsolatban beszélhetünk külső és belső felületről. Sok esetben az egyes részecskéknek külső felületükön kívül számításba jövő belső felületük is van, repedések és üregek alakjában. Porózus szemcsék belső felülete gyakran a külső felület több százszorosa. Az általunk végzett pásztázó elektronmikroszkópos vizsgálat során a Goodfill reszelék felszínén repedéseket, üregnyílásokat nem láttunk, ezzel szemben a termékismertető publikációval [8] ellentétben a Homodent-1 szemcséinek egy része porózus. 3. oldal, 2. oszlop, 1. bekezdés: Közleményünk megnevezett része nem a dolgozat vége, hanem az eredmények megbeszélésének első gondolata. Leírtuk, hogy „A technológiát nem közlik pontosan a gyártók”. Tehát nyilvánvaló, hogy irodalmi hivatkozásaink több technológia közös sajátságait említik, nem pedig egy megadott termék előállítását írják le. 3. oldal, 2. oszlop, 2. bekezdés és 4. oldal, 1. oszlop, 1. bekezdés: Az irodalmi hivatkozásokban megadott forrásokból merítve azt igyekeztünk bemutatni, hogy a technológiai leírások bizonyos alapvető módszerekről már több mint 20 éve beszámoltak. 1961-ben [13] az USA- ban szabadalmaztattak porlasztó szórófejet, már 1962-ben beszámoltak a szférikus amalgámszemcsék előnyös tulajdonságairól [4], valamint a forgó korongon dermesztés is régóta ismert módszer [7]. 5. oldal, 2. oszlop, 1 bekezdés: Nyilvánvaló tévedés a hozzászólásban, hiszen az 5. oldalon a szemcsékkel nem foglalkozunk. Ha ez a kifogásolt rész a 4. oldal, 2. oszlop. 1. bekezdésére vonatkozik, akkor ott sem található olyan értékelés, miszerint mi a másságot bizonyosan hátrányosnak tekintjük. Ez ismét csúsztatás! Mi azt írtuk, hogy a Homodent-1 szemcséi nem sorolhatók be a ,,nemzetközi piacon vásárolható amalgámporok három típusa közül egyikbe sem, ezért igen nehéz megbecsülni a szemcsék alakjából következő tulajdonságokat és a várható klinikai eredményt.” Ez nem azt jelenti, amit a hozzászólás kifogásol, hanem azt, hogy a klinikai eredményt (secunder caries, plakk-kumuláció, tömés melletti gingivitis-parodontitis, az occlusalis felszín stabilitása stb.) nehéz előre felbecsülni a piacon kapható egyéb termékek összehasonlító követéses klinikai vizsgálatával nyert eredmények birtokában, hiszen a Homodent-1 más, eltérő, nem besorolható a szemcsék pásztázó elektronmikroszkópos vizsgálata alapján. Mit utasítanak vissza a gyártók utolsó mondatunkból? Ez így hangzik: „Az amalgámpor szemcséinek változatos mérete és eltérő felszíni sajátsága csaknem lehetetlenné teszi a későbbiek során a termék minőségének kontrollálását ebben a vonatkozásban.” Az általunk vizsgált szemcsék mérete és felszíni sajátsága változatos, tehát ehhez a tényhez ragaszkodunk. A tároláskor az eltérő méretű szemcsék a vibráció miatt bizonyos idő elteltével nagyság szerint rétegződnek [7, 19], a porózus szemcsék belső felszíne igen változatos méretű, tehát a reakció szempontjából fontos, fajlagos felület szintén változhat keverésről keverésre. 153
