Fogorvosi szemle, 1992 (85. évfolyam, 1-12. szám)
1992-05-01 / 5. szám
A dolgozattal kapcsolatos összefoglaló vélemény demonstrálja a legvilágosabban, hogy a hozzászólás olyasmit kifogásol munkánkban, ami annak nem témája. Nem végeztünk szemcseeloszlás- és szemcsealakméréseket. A Homodent-1 -gyei szerzett in vitro rendelői tapasztalataink okán utánvizsgáltuk a gyártói termékismertető egyik laboratóriumi vizsgálatát, és összehasonlítottuk a hazai kereskedelemben kapható másik hasonló termék és a Homodent-1 tulajdonságait. Mivel a gyártók nem közölték a mintaelőkészítő módszerüket, nem tudtuk megismételni a módszerüket, de az nyilvánvaló, hogy az általunk használt preparálás is alkalmas az amalgámszemcsék felületének morfológiai vizsgálatára. A gyártók közlésével ellentétes eredményeinket igyekeztünk a tudományos közleményekben megszokott tárgyilagos hangnemben közreadni. A mért legnagyobb szemcsetengely-adatunkat készséggel helyreigazítjuk, a cikkben közreadott vizsgálati módszerünk helyességét, eredményeinket és következtetéseinket fenntartjuk. Válaszunk a Homodent-1 és GoodfiU amalgámolc törési felszínének pásztázó elektronmikroszkópos vizsgálata című cikkre vonatkozó kérdésekre 5. oldal. 1. oszlop. 1. bekezdés: Az általunk hivatkozott irodalom definícióját használtuk [15]. 5. oldal, 1. oszlop, 2. bekezdés: Több szerző foglalkozik az ezüstamalgám metallográfiás polírozásával [1, 6, 16]. A gondos gyémántpasztás polírozás után, amit 6-4-0,1 pm egyre csökkenő szemcseátmérőjű gyémántpasztával végeztek, szintkülönbségeket figyeltek meg. 5. oldal, 2. oszlop, 2. bekezdés: Mi nem azt állítjuk, hogy a gyári előírásoknak megfelelően készítettük a tömést, hanem azt, hogy „a gyári előírásoknak megfelelően a Homodent-1-nél 1 : 1, míg a Goodfillnél 1 : 1,1 reszelék-higany arányt alkalmazva.” Fenntartjuk a jogot, hogy a töméskészítés rendelői előírásait (üregalakítás, keverés, tömörítés, konturálás, előfényezés, polírozás) az orvosi szakma szabályai szerint végezzük, betartva a gyártók által ajánlott keverési arányokat. A töretfelszín-vizsgálatok azért indokoltak, mert mindkét tömőanyagot több évtizedes oktatói tapasztalattal és klinikai praxissal rendelkező fogorvos használta úgy, hogy a töméskészítés szempontjából eddigi gyakorlata és tapasztalata szerint a lehető legjobb eredményt érje el. Tehát a vizsgált tömések reprezentálták a rendelőkben készülő töméseket. Célszerűbb lett volna bizonyos ideig a szájban viselt tömések vizsgálata, de a kísérletünk időpontjában nem rendelkeztünk olyan extrahált vagy exfoliálódott fogakkal, melyekbe korábban a Homodent-1 és a Goodfill töméseket standardizált körülmények között helyeztük el. 6. oldal, 1. oszlop, 3. bekezdés: A mi limitált számú esetünkben nagyon jellemzőnek találtuk a törési felszínek struktúráját. 8. oldal, 1. oszlop, 3. bekezdés: A törés valóban a leggyengébb pontot keresi, de ez igaz mindkét termékből készült mintára, tehát az eredmények összehasonlíthatók. Klinikai szempontból a tömés leggyengébb pontjai szabják meg a kezelés sikerét, ill. sikertelenségét, ezért ezek vizsgálata adja a leghasznosabb információkat. Összefoglalva: Olyan amalgámtömések törési felszínét vizsgáltuk, melyet tapasztalt fogorvos készített a szájban készülő tömésekkel azonos módon. Vizsgálati mintáink minden bizonnyal reprezentálják a fogorvosok által a rendelőkben készített Homodent-1 és Goodfill töméseket. Válaszunk a Homodent-1 és Goodfill amalgám tömések polírozott felszínének vizsgálata című cikkre vonatkozó kérdésekre 9. oldal, 1. oszlop, 2. bekezdés: Pontatlanul értelmezi a hozzászólás a mondatunkat. Mi ezt írjuk: „Az amalgámtömés polírozásának standardizált módszere nem alakult ki (18).” Ez nem arra utal, hogy egy konkrét polírozhatósági vizsgálat standardizált körülmények között szubjektív lenne. 9. oldal, 2. oszlop, 4. bekezdés: A hozzászólással egyetértünk, de ez csak nómenklaturális különbség. 154
