Fogorvosi szemle, 1992 (85. évfolyam, 1-12. szám)
1992-05-01 / 5. szám
tömésekről van szó, amelyek sem a gyári, sem a szabványos előírásoknak nem megfelelő örvözetporból készültek. Azt, hogy a szerzők vizsgálati anyaga miért viselkedett így, információ hiányában megítélni nem tudjuk, de saját minősítési eredményeinkkel és gyártási tapasztalatainkkal szöges ellentétben van a szerzők állítása. A mi tapasztalatunk mindenesetre két nagyságrenddel nagyobb mintaszámból származik. 8. oldal, I. oszlop, 3. bekezdés: 5-5 minta alapján fogalmazzák meg a szerzők végkövetkeztetéseiket. A Homodent-l-re vonatkozó elítélő vélemény olyan minták alapján született, amelyek a szerzők laboratóriumában nem teljesítették saját előírásainkat. így ezeket az eredményeket elfogadni nem tudjuk, és készségesen bemutatjuk hasonló jellegű, saját vizsgálati eredményeinket. Sajnálatosnak tartjuk módszertanilag azt, hogy a porozitást pusztán pásztázó elektronmikroszkópos töretfelvételek alapján minősítették. Ez csak szubjektív lehet. Meg kellett volna határozni a minták látszólagos sűrűségét: a nagy pontossággal végrehajtott sűrűségmérés 0,1%-os porozitást is kimutat. Lehet, hogy egyetlen hibás hely vizsgálata alapján vontak le következtetéseket: a törés ugyanis mindig a leggyengébb pontot keresi meg. Összefoglalva a [6] dolgozattal kapcsolatos véleményünket, megállapíthatjuk: szerzők olyan minták töretét és porozitását vizsgálták pásztázó elektronmikroszkóppal, amelyek a gyártó előírásait nem teljesítő ötvözetporból készültek. Szerintünk így az elvégzett vizsgálatok teljes egészében feleslegesek voltak. Módszertanilag hibás a szerzők eljárása, hiszen a porozitást makroszkópos módszerekkel is minősíteniük kellett volna. III. A [7] dolgozattal kapcsolatos észrevételeink 9. oldal, I. oszlop, 2. bekezdés: A szerzők szerint az amalgámtömések standardizált módszere nem alakult ki, ez arra utal, hogy az ilyen vizsgálatók erősen szubjektivek. 9. oldal, 1. oszlop, 4. bekezdés: Nem súly, hanem tömegarány szerint kell a tömőanyagot készíteni. 9. oldal, II. oszlop, 1. bekezdés: A dolgozat további részeiben is többször utalnak a szerzők a polírozott felület „vertikális profilját” rögzítő „line profile”-ra, ami a pásztázó elektronmikroszkópban vehető fel. Kérjük a szerzőket, közöljék, hogy hogyan hitelesítették a „line profile”-t. Félő ugyanis, hogy a pásztázó elektronmikroszkóp adott vizsgálati lehetőségeinek félreértése miatt jutottak a szerzők a közölt eredményekre. 11. oldal, I. oszlop, 2. bekezdés: A már idézett minősítő vizsgálat során a vizsgálatba bevont fogorvosok a Homodent-l-ből készült tömés kiváló polírozhatóságát tapasztalták. így jogosan vetődik fel a kérdés: nem arról van-e szó jelen esetben, hogy nem a gyártó előírásai szerint készült tömések vizsgálatáról számolnak be a szerzők. A polírozhatóságra vonatkozó eredmények a [6] dolgozatban a porozitással kapcsolatban közöltekkel összhangban vannak, hiszen a polírozhatóság és a porozitás mértéke között szoros az összefüggés. Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a szerzők a tömések polírozhatóságát nem szabványosítható módon előkészített minták felületének véleményünk szerint hibás módszerrel való vizsgálata alapján minősítették. A Homodent-l-ből készült tömések nem a gyári előírások szerint készültek. így ezeknek a vizsgálatoknak a valóságtartalma csekély, és ellentétben van a korábbi minősítő vizsgálatok eredményével is. IV. IV. A [8] dolgozattal kapcsolatos észrevételeink 13. oldal, II. oszlop, 1. bekezdés: Az ORTEC 6230 típusú elemzőrendszer pontos megnevezése energiadiszperzív mikroelemző. A magyar műszaki nyelvhasználatban a mikroszonda a hullámhosszdiszperzív rendszert jelenti. 13. oldal, 1. ábra: A kép bal alsó és jobb felső sarkában levő ,,háttér”-pontok egyenlőtlen sűrűsége az elemzőrendszer pontatlan beállítására utal. Egyébként ez a kép is azt bizonyítja, hogy a szemcsék maximális mérete 70 pm körül van. Az Ag-dúsulása nyilván összefügg a szemcsék Hg-nyal nem reagáló belső részével. Ez minden ötvözetpornál így van, mindig maradnak ún. oldatlan szemcserészek. 148
