Fogorvosi szemle, 1990 (83. évfolyam, 1-12. szám)
1990-02-01 / 2. szám
3. ábra kesebb — és szokatlan — az, amit a 3. ábra mutat: a jobb oldali kismetsző cseppfog, a baloldali tipikus alakú microdont fog, melyen ráadásul a Bolk-féle schizogen variáns rendellenessége mutatkozik, mely szintén — bár másfajta — redukciós jelenség (Sárhegyi, 18,). A típusos számfeletti fogak közül e fogak a leggyakoribbak. Egyes szerzők a familiáris előfordulás növekedését figyelték meg. A szám feletti kismetszők többnyire tipikus alakúak. Helyhiány miatt gyakori a helyzeti rendellenességük. Alsó metszőfogak Az anomáliák inkább csak a középsőt érintik. Azonban a hasonlóságuk miatt gyakran nehéz annak eldöntése, hogy melyik metszőfog a rendellenes; a szám felettinél pedig szinte lehetetlen. Egyes szerzők szerint a mandibulában ez a leggyakrabban előforduló számfeletti fog (John—Fazekas, 11; Rajki—Benedek, 17 ). A hypodontia gyakoribb rendellenesség e régióban is. Különösen gyakoribb a keleti népeknél; japánokon gyakrabban fordul elő, mint a felső oldalsó metszőké [Koganei, cit. Schulze, 19]. Gyakran társul más fogak csírahiányával [Orahnén, 8]. A középső metsző viszonylag gvakran microdont, ritkán aplasiás, és rendkívül ritkán cseppfog [Schulze 19]. Mesiodens A frontfogak területén leggyakrabban előforduló számfeletti fog. Az elnevezés Bőiktől származik (Boros 4) Szentbe [21] az egyenletes zománcvastagságúakat „Teratotypus A”-nak nevezi, a szabálytalan alakúakat „Teratotypus B”-nek. A maradó fogazatban, a felső fogsor középvonalában szokott elhelyezkedni, de leírtak már hasonló fogakat a mandibulában is. Nem tartozik egyik dentitióhoz sem, rendszerint nincs tejelődje és successorja sem. Thompson és Scheff (cit. Hillebrand, 10) szerint olyan harmadik metszőfognak tekinthető, mely nem fejlődött ki teljesen. Általában egy gyökere van. Az alakja többnyire dystypiás: csep alakú vagy háromszögletű koronája van, csak ritkán hasonlít a normális metszőfogakra. Viszonylag gyakran jelentkezik rajta a metszőéi differenciálódása (Gysel, 9). Adloff (cit. Máthé, 14) szerint a jobb- és bal oldali fogléc találkozásánál keletkezik; Euler [6] ezt megkérdőjelezi. Máthé [4] szerint nem a középvonal-56
