Fogorvosi szemle, 1990 (83. évfolyam, 1-12. szám)
1990-02-01 / 2. szám
ban van, mindig valamelyik oldalhoz tartozik. Leggyakrabban a papilla incisiva mellett fejlődik, ritkábban a középső metszők között, s nagyon ritkán labiálisán (Schulze, 19). Sokszor marad retencióban, de az is előfordulhat, hogy az orrüregben tör elő (Smith és mtsai 20). Rendszerint egy van belőle, ritkábban kettő, de leírtak olyan eseteket is, ahol három, sőt négy volt. Politzer és Weizenberg [cit. Schulze, 19] szerint a foglemez maradványából vagy járulékos foglemezből fejlődik. A mesiodens igazi jelentőségét az általa okozott elváltozások adják (Joöb-Fancsaly, 12). A 4. és 5. ábrán mesiodensek láthatók. A 4. ábrán a sagittális fekvésű retineált mesiodens eltolta és elgörbítette az egyik nagymetsző gyökerét, a két nagymetsző között szabályosan sorbaállt mesiodens pedig eumorfikus alakú. Az 5. ábrán a nagymetszőket labiál felé eltoló mesiodensek koronáinak alakja az említésre méltó: az egyik rágóéle T, a másiké X alakúvá differenciálódott (margóidé Differenzierung —-de Jonge). Szemfog Az emberi fogazat egyik legstabilabb tagja. Ritka a számbeli anomáliája. Hogy mégis létezik, az ellentmond a termális redukció elméletének; azt bizonyítja, hogy az elmélet nem minden esetben érvényes, nem mindig vezethető le belőle a számbeli rendellenesség kóreredete [Bakody, 3; Szüle, 21]. Rendkívül ritka az izolált szemfog-aplasia, sokáig úgy tartották, hogy ilyen nem is fordulhat elő (Ferenczy, 7). Oka egy olyan génmutáció lehet, mely azt eredményezi, hogy a fogléc csak a maradó szemfogak helyén differenciálódik kevésbé (Bakody, 1). Szintén nagyon ritka a négy szemfog együttes hiánya (Bakody, 3; Bótyik és mtsai, 5). Valamivel gyakrabban fordul elő szemfogaplasia más fogak csírahiányával együtt (Bakody, 2; Szüle 22) Legtöbbször egy-két szemfog szubtotális anodontiánál is megvan. Közölték együttes előfordulását számfeletti foggal is (Szüle, 22). Öröklés, hypoplasiára való hajlam, koraszülöttség találkozása szemfoghiányra vezethet (Szüle, 22). A maradó szemfog aplasiája a szakirodalom szerint némileg gyakoribb a maxillában (Nagy, 16; Schulze, 19). Szám feletti szemfogról Hillebrand [10] szerint helytelen beszélni, csupán szemfog alakú számfeletti fogról lehet, ugyanis nem ismerünk sem élő, sem ki57
