Fogorvosi szemle, 1990 (83. évfolyam, 1-12. szám)

1990-02-01 / 2. szám

Fogorvosi Szemle 83. 45—49. 1990. A Bad-Berkai (NDK) körzeti rendelő, sztomatológiai osztály (vezető: Dr. Triemer, B.) A sztomatológiai munkahely megvilágítása DB. teismer, beend A fény és a szín nagyban befolyásolja az ember közérzetét, a munkában talál ható örömét, teljesítményét, de ugyanígy a gyors elfáradását is. A sztomatoló giában a jó látás lehetőségének megoldása nem egyszerű, mert a megfigyelen dő részlet kicsi, alacsony a kontrasztja és a visszaverődő fény százaléka nagyon kevés. A helyzetet bonyolítja még a megfigyelendő munkaterületen a helyszű­ke, valamint az, hogy sokszor csak közvetett (indirekt) látásra van lehetőség. Ezáltal nem túlozzuk el, ha leszögezzük, hogy a jó művi világítás a legfontosabb segédeszköze a sztomatológiának. A sztomatológiában ún. kombinált világí­tási rendszerre van szükség [2, 3, 7, 8, 10, 11, 12, 13, 15, 16]. A legfontosabb a száj speciális, valamint az orvos és a nővér által használt és már előkészített műszer helyes megvilágítása. A helyiség egyéb részeiben elegendő az általános megvilágítás (1. és 2. ábra). Nehéz munkafolyamathoz ajánlatos még a mű­szerek (kéziturbina, mikromotor, luxszonda stb.) hideg megvilágítása [6]. A munkaterület legmegfelelőbb megvilágítása a legkevesebb 8000 lx (lehetőség szerint szabályozható kapcsolással, ami által 20.000 lx-ig felmehetünk), és a hideg megvilágítás, amelynek erőssége 20.000—30.000 1 x között kell, hogy legyen. A fényerő további felerősítése hiba lenne, mert vakító hatással járna. A látásteljesítményt optimális szintre emelni csak akkor lehet, ha az egyes 1. ábra. A felismerhetőség függősége (perceptibility) a nagyságtól (size) kontraszttól (contrast) és a felismerhetőség fénysűrűségétől (adaption luminous density) Érkezett: 1986. április 10. Elfogadva: 1989. márciust. 45

Next

/
Oldalképek
Tartalom