Fogorvosi szemle, 1989 (82. évfolyam, 1-12. szám)

1989-03-01 / 3. szám

1. ábra. A savhatásnak kitett fogzománcfelszínről készült, pásztázó elektronmikrosz­kópos felvételek monitorképe kút) képanalizátort használtunk (1. ábra). A készülék segítségével meghatá­roztuk azon zománcfelszínek megoszlását, melyeken az általunk alkalmazott kísérleti körülmények között nem jöttek létre detektálható elváltozások (NDEF: Nem Detektálható Elváltozású Felszínek). Az eredmények statisztikai elemzésekor az egy fogról készült felvételek eredményeinek átlagértéke szerepelt a statisztikai analízis egy-egy elemeként. Az adatok elemzésekor F-próbát és Student-féle kétmintás t-próbát használ­tunk a kezelések hatékonyságának kimutatására. A szórás (S. D.) mindig a minta szórása volt. Eredmények A felszíni zománcrétegből kioldott Ca mennyisége az Al-kezelést követően megnövekedett (p<0,01) (I. táblázat). Ат. alumínium dózisának 10X-es emelése azonban nem növelte tovább a kioldott Ca mennyiségét. A sav által kioldott P mennyiségének változásai hasonlóak a Ca-éhoz. A kioldott Ca és P meny­­nyiségének aránya Al-kezelést követően megnőtt. Az oldó savközeg Mg-tar-I. táblázat Al-kezelést követően a felszíni zománcból kioldott elemek mennyisége Kísérleti csoport Ca (ííg/mm2) P (í/g/mm?) Ca/P Mg (ííg/'mm2) A1 (ng/mm2) 18/0 1,91 + 0,48 1,11 + 0,23 1,72 0,23+0,02 0,51+0,02 18/50 A1 5,71 + 0,89* 2,93 + 0,13* 1,94 0,18+0,08 0,68 + 0,03* 18/500 A1 5,81 + 0,79* 2,72 + 0,05* 2,13 0,17 + 0,05 0,84 + 0,09* n=5 * p<0,01 a szignifikancia valószínűségi szintje 67

Next

/
Oldalképek
Tartalom