Fogorvosi szemle, 1989 (82. évfolyam, 1-12. szám)

1989-03-01 / 3. szám

talmát vizsgálva azt tapasztaltuk, hogy a növekvő Al-dózist követően a ki­oldott Mg mennyisége csökkent, ez a változás azonban nem volt szignifikáns egyik csoportban sem. A savmaratás hatására a felszíni zománcból extraháló­­dott A1 mennyisége valamennyi kezelt csoportban szignifikánsan (p<0,01) nö­vekedett a kontrollcsoporthoz viszonyítva. A savhatásnak kitett zománcfelszínekről készült pásztázó elektronmikrosz­kópos felvételek területanalízisekor azt tapasztaltuk, hogy a savas maratást követően a felszíni zománcréteg területileg nem egyenletesen erodálódott. Az egyes kezelési csoportok metszőfogairól készült felvételeken kísérleti körül­ményeink között a nem detektálható elváltozású felszínek (NDEF) %-os meg­oszlását a 2. ábra mutatja. Az általunk alkalmazott Al-kezelés hatására a zománcfelszínek NDEF-je szignifikánsan (p<0,001) csökkent. 2. ábra. Kísérleti körülményeink között a nem detektálható elváltozású felszínek kiterjedésének százalékos aránya Megbeszélés A különböző vizsgálati módszerek eredményeit összevetve azt tapasztaltuk, hogy Al-terhelést követően a fogzománc felszíni rétegéből kioldott Ca, P és A1 mennyisége és a savhatásnak kitett zománcfelületek NDEF-einek kiterjedése között ellentétes irányú változás figyelhető meg. Valószínűvé vált, hogy Al­­kezelést követően nő a felszíni zománcréteg szerkezeti inhomogenitása és ez­zel egyidejűleg csökken a NDEF-k aránya. Ugyanakkor valószínűsíthető, hogy a caries kialakulása és progressziója szempontjából az Al-terhelés hátrányo­san befolyásolja a felszíni zománcréteg savoldékonysági tulajdonságait. A felszíni zománcrétegre standard kísérleti körülmények között gyakorolt savi hatás következményeinek analitikai és morfometriai módszerrel történő elemzése kapcsán nyert adatok hasznosan egészíthetik ki egymást. A konven­cionális metodikák által nyert eredményekhez kapcsolódva az általunk kidol­gozott morfometriai módszer segítségével a topográfiailag egyenetlenül erodá­lódott zománcfelszín kvantitatív területanalízisét sikerült megvalósítanunk. Módszerünk alkalmazásával információkat szerezhetünk a felszíni zománc­réteg savóidékonyságában kezelések hatására létrejött változásokról akkor is, 68

Next

/
Oldalképek
Tartalom