Fogorvosi szemle, 1989 (82. évfolyam, 1-12. szám)

1989-02-01 / 2. szám

sui [6], esetünkben a kezeletlen diabetes szövődményeként alakulhatott ki csökkent mértékű húgysavkiválasztás.

A fentiek alapján felmerül, hogy a temporomandibuláris ízület funkciózavarai és morfológiai károsodása hátterében igen ritkán köszvényes arthritis is előfordulhat. Az urátanyagcsere zavara laboratóriumi vizsgálatokkal alátámasztható. A betegség gyógyszeres kezelése a panaszokat rendszerint javítja [4], de az ízület súlyos destrukciója esetén a funkció javítása érdekében műtéti megoldás is javasolható.

IRODALOM: 1. Boss, G. R., Seegmiller, J. E.: Hyperuricemia and gout. Classification, complication and management. N. Engl. J. Med. 300, 1459, 1979. — 2. Faas,I.: Ein Gichttophus im Kiefergelenk und auf der Tuba Eustachi. Laryng. Rhinol. Otol. 62, 574, 1983. — 3. Fluar, E., Haveriing, M., Molin, C.: Gout in the temporomandibular joint. ORL (Basel) 36, 16, 1974. — 4. Kleinmann, H. Z., Ewbank, R. L.: Gout of the temporomandibular joint. Oral Surg. 27, 281, 1969. — 5. Lichtenstein, L., Scott, H. W., Levin, M. H.: Pathologic changes in gout. Am. J. Pathol. 32, 871, 1956. — 6. ISiewcombe, D. S.: Endocrinopathies and uric acid metabolism. Semin. Arthritis Rheum. 2, 281 1973. — 7. Papavasiliou, A., Sawyer, R., Lund, V., Michaels, L.:

Benign conditions of the temporomandibular joint: a diagnostic dilemma. Br. J. Oral Surg. 21, 222, 1983. — 8. Pappola, M. A.: Histologic differentiation of gout and pseudogout using polarized light. Arch. Pathol. Lab. Med. 108, 361, 1984. — 9. Robbins, S. L., Cotran, R. S., Kumar, V. K.: Pathologic basis of disease. Saunders, Philadelphia, 1984. 1356. — 10. Varga, J., Giampaolo, C., Goldenberg, L.: Tophaceous gout of the spine in a patient with no peripheral tophi: case report and review of the literature. Arthritis and Rheum. 28, 1312, 1985.

Suba Z s. Dr., Szabó Gy. Dr.: Occurance of gauty tophus in the temporomandibular joint.

A rare case of gauty tophus localized to the temporomandibular joint is reported on by which alimentary troubles were caused. Establishment of clinical diagnosis was rendered more rifficult by lack of gauty anamnesis.

36