Fogorvosi szemle, 1989 (82. évfolyam, 1-12. szám)
1989-02-01 / 2. szám
Fogorvosi Szemle 82. 37—40. 1989. Debreceni Orvostudományi Egyetem Stomatologiai Klinikája, (igazgató: Dr. Keszthelyi Gusztáv egyetemi tanár), Debrecen és a Megyei Városi Tanács Gyermekkórház-Rendelőintézete (igazgató: Dr. Pataki Lajos), Szeged A csipkézett élű tej metszőkről DR. SZENTPETERY JÓZSEF és DR. KÖRMENDI MÄRIA A tejfogakról kevesebbet tudunk, mint a maradókról. Már az anyaggyűjtés is nehéz, mert a tej fog rendesen elvész a kihullással — amit pedig rendelésen távolítanak el, azon többnyire nagy szuvas hiány van. A korona alakját jelentősen módosítja a gyors kopás is. A gyökér vizsgálatára pedig csak szűk időköz alkalmas: amikor a gyökér már teljesen kialakult, de még nem indult meg a felszívódása. Taylor cikkének [10] lábjegyzetében olvashatjuk, hogy tejfogakat ott lehet nagyobb számban gyűjteni, ahol már van gyermekfogászat, de még előtérben áll az eltávolítás. Kisgyermek esetében a szájvizsgálat jóval körülményesebb, mint felnőttön, a röntgenvizsgálatot lehetőleg kerülni kell, a lenyomatvétel sem a legkönnyebb feladat. Míg a maradó fogak pontos megismerését megköveteli a protetikai és egyéb, főleg felnőtteken végzett gyógyító munka, a tejfogak esetében az esztétikai követelmény nem annyira fontos. Érthető a fentiek alapján, hogy a tejfogak leírásában a különböző szerzők közt jelentős eltérések találhatók. Az egyik olyan részletkérdés, amely szembeötlően ellentmondó adatokkal szerepel: a metszők rágóélének a csipkézettsége. A szerzők legtöbbje meg sem említi a tejfogak leírása során a rágóél csipkéit, tubercula marginalia, az ábrákon is az él simán van ábrázolva. Akik a csipkére vonatkozóan nyilatkoznak, azokat a szerzőket négy csoportba lehet osztani. Az első csoport, a legnagyobb számú, kategorikusan tagadja a csipkék létezését. Lenhossék M. anatómiakönyvében [5] azt írja, hogy „a rág'óélen hiányzanak a csipkék”. Hamar P. gyermekfogászati tankönyvében [3] ez áll: „Az állandó metszőfogak rágóélének áttörésekor mindig nagyon jól felismerhető csipkézete, tejmetszőknél sohasem található meg.” Érdekes, hogy Hamar és mások is [3, 6] jelzik, hogy a csipkék a maradó metszőkön csak közvetlenül az áttörés után figyelhetők meg, később elkopnak — viszont nem viszik tovább a gondolatot, hogy esetleg ugyanez lehet a helyzet a tej metszőknél is, hogy a csipkék megvannak áttöréskor, majd eltűnnek a kopás folytán. Ismert, hogy a tejfogak pár év alatt kopnak el olyan mértékben, mint a maradók évtizedek során. Huszár Gy. [4] kiterjedt fogkopásvizsgálatai során részletesen tárgyalta a tejfogak kopását, és említést tesz a tejmetszők éli csipkéinek kopásáról is. Páciensei körében végzett adatgyűjtése szerint 100 csecsemő közül 46-nak volt többé-kevésbé kifejezetten csipkés alsó, középső tejmetszője és ezek az áttörést követő 6—8. hónapban már lekoptak. A tejfogcsipkécskék gyors lekopását abrasio oktana szempontjából érdekes jelenségnek tartja. A folyékony, híg táplálék lenyelésekor a tej metszők érintik egymást, a tejnagymetsző koptathatja a csücsköket, de feltételezhető a táplálkozástól független koptató hatású érintkezése a fogaknak. Érkezett: 1988. április 29. Elfogadva: 1988. szeptember 20. 37
