Fogorvosi szemle, 1989 (82. évfolyam, 1-12. szám)

1989-04-01 / 4. szám

A G. 1. és Pl. I. megoszlása a pillérfogak approximalis felszínein a kezdeti és a második ellenőrzéskor 1. táblázat Vizsgált nagy­fogak Fogfelszí­metszők kismetszők 2. kisőrlő 1. nagy őrlő 2. nagyőrlő 3. nagyőrlc nek száma 7 (7) + 2 (2) 3 (3) 9 (10) 11 (12) 5 (5) G. I.-érték 0 (3) (3) 1 5 (2) 1 (2) 5 (2) 3 (4) (1) 2 2 (2) 2 (2) 2 (1) 4 (5) 8 (3) 5 (4) Pl. I. érték 0 5 (2) (1) 1 3 (1) 2 (2) 1 2 (2) 2 (1) 1 (2) 2 (4) 3 (5) 3 (3) 2 (2) (1) 1 (3) 7 (6) 3 (1) 1 3 (2) 1 (1) + = zárójelben a kiindulási állapot adatai Megbeszélés Betegeink követéses vizsgálatakor tekintettel kell lenni arra, hogy a hazai betegellátásban a páciensek többsége panasz esetén, alkalomszerűen keresi fel a fogorvosi rendelést. így a rendszeres ellenőrzésen való részvétel már ele­ve a kiválogatás egyik alapvető szempontja lesz. Olyan betegek fogpótlásait értékeltük, akiknél az ellenőrzéseken való megjelenést a fogorvosi megelőző tevékenység aktív elfogadásaként kell értékelni. Bár ez gyakran a páciensek­nek a vizsgált fogpótláson kívül fellépő egyéb fogászati panaszaihoz kapcso­lódott és nem jelentette azt, hogy a páciens a plakkeltávolítás feladatát ma­radéktalanul el is végezte. Mégis, ismert utánvizsgálati adatokkal összeha­sonlítva [12, 13, 18] megállapíthatjuk, hogy a klinikai vizsgálatoknál fennálló nagyobb szórás ellenére, a statisztikailag feldolgozásra került mintában az egyes alcsoportok értékei között jelentős különbségek adódtak. A fogatlan gerinc kialakulásával a foghiány melletti foghoz közeleső approximális fel­színen lévő kedvező változást írtak le a Tm. csökkenésében [16] és a jobb hozzáférhetőség miatt alacsonyabb Pl. I. és G. I. várható. Ilyen szempontból a fogpótlás előtti és a hídpótlás elkészítése utáni állapot összehasonlításában jelentős szerepet játszhat többek között a fogak eltávolításától eltelt idő, va­lamint az egyéni megelőző tevékenység. Kiindulási adatainkban a kontroll oldalakhoz képest mélyebb tasakok az extractio óta eltelt viszonylag rövid idővel magyarázhatók. Az első ellenőrzéskor a fogelőkészítésnek is tulajdo­níthatóan nincs számottevő különbség a teszt és kontroll oldalak között. Később a mélyebb Tm. ismét a hídtest melletti súlyosabb fogágy viszonyo­kat jelzi. A plakkretenció statisztikailag magasabb értékei 8 hónap múlva mutatják, hogy a hídtesthez közel nehezebb a mechanikai tisztítás a többi fel­színhez képest, összhangban a Pl. I.-el az ínygyulladás erősebben jelentke­zik a vizsgált felszínen. A kiindulási értékhez képest is magasabb G. I.-érték a súlyosabbá váló gyulladás oka a kedvezőtlenebb plakkviszonyokban rejlik. Adataink azt az álláspontot [14, 15, 18] erősítik, amely szerint a szájhigiéne meghatározó szerepet játszik a subgingivális szélű horgonykoronák esetében is. 100

Next

/
Oldalképek
Tartalom