Fogorvosi szemle, 1989 (82. évfolyam, 1-12. szám)
1989-04-01 / 4. szám
A hidak kiterjesztésekor segédpillérek bevonásával gyakran alkalmazunk egymás melletti horgonyokat [2]. Mivel a koronát approximálisan az ínyszél magasságában, vagy subgingiválisan, vállpreparálás nélkül készítettük, ezért a koronaszél ellenőrzése és a plakk mechanikai eltávolítása nehezebb, mintha supragingiválisan [13] vállat képeztünk volna. A jelenlegi protetikai módszerek (csonkpreparálás, lenyomatvétel) és az odontotechnikai feltételek ismeretében az interdentális rés kialakítása, az öntvény pontos illeszkedése és széli záródása még nem tekinthető megfelelően megoldottnak. Ezzel összhangban vannak a három vizsgálati időpontban változatlanul magas teszt oldali Tm.-átlagértékek a kontrollokhoz képest. A moláris fogakon már a protetikai beavatkozás előtt a 27-ből egy esetben találtunk plakkmentes felszínt, amely a mechanikai plakkeltávolítás nehézségeit, illetve az ahhoz szükséges eszközök hiányát bizonyítja. Az előzőekben említett körülmények miatt a moláris approximális felszíneken hasonló értékeket kaptunk a Pl. I.-ben a horgonyok későbbi ellenőrzésekor. A G. I.-értékek szerint az elsőrendű pilléreknél a gingiva gyulladásmentes volt. A másod- és harmadrendű pilléreknél a kiindulási állapotban meglévő és a szomszédos horgonyok bevonása után is megmaradt gyulladásos tünetek megszüntetése még kevésbé lehet sikeres. A kiindulási G. I.-átlagértékek a Tm.-hez hasonlóan szignifikánsan magasabbak a szomszédos approximális oldalon, de az ínygyulladás súlyossága változatlan maradt az ellenőrzési időszak alatt, amely szintén a kiindulási állapotban meglévő és a szomszédos horgonyok (bevonása után is megmaradt gyulladásos tünetek megszüntetése még kevésbé lehet sikeres. A kiindulási G. I.-értékek a Tm.-hez hasonlóan szignifikánsan magasabbak a szomszédos approximális oldalon, de az ínygyulladás súlyossága változatlan maradt az ellenőrzési időszak alatt, amely szintén a kiindulási állapot jelentőségére utal. A protetikai beavatkozás előtt szabad szemmel is látható plakk (Pl. I. 2 és 3) és a szondázásra vérző gingiva (G. I. 2.) esetén a protetikai kezelés kockázata nagy. Interdentálisan a horgonyok fenntartják a kezdeti, kedvezőnek nem mondható parodontális viszonyokat. Ismerve a protetikai kezelésnek az approximális felszínek kialakítására vonatkozó nehézségeit, ez a legideálisabb esetben is csak fenntartja, de nem javítja a mechanikai plakkeltávolítás feltételeit. IRODALOM: 1. Bailey, N. T. J.: Statistical methods in biology. The English Universities Press, London, 1973., 40. old. — 2. Fábián T., Kaán MKlinikai Fogpótltástain. Egyetemi jegyzet. Budapest, 1981., 82., 101., 106. old. — 3. Gardner, F. M.: Margins of complete crowns-Literature review. J. Prosth. Dent. 48, 396, 1982. — 4. Glavind, L. and. Löe, H.: Errors in the clinical assesment of periodontal destruction. J. Periodontal Res. 2, 180, 1967. — 5. Hajtman B.: Bevezetés a matematikai statisztikába. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971., 348 old. — 6. Jameson, L. M. and Malone. W. F. P.: Crown contours and gingival response. J. Prosthet. Dent. 47, 620, 1982. — 7. Keszthelyi G., Szabó Gy., Szabó I.: Ezüst palládiumhidak fogágyra gyakorolt hatása. Fogorv. Szle., 75, 342, 1982. — 8. Löe, H. and Silness, J.: Periodontal disease in pregnancy I. Prevalence and severity. Acta Ódont. Scand. 21, 533, 1963. — 9. Nyman, S., Ericksson, I.: The capacity of reduced Periodontal tissues to support fixed bridgework. J. Clin. Periodontol. 9, 409, 1982. — 10. Richter, W. A., Veno, H.: Relationship of crown margin placement to gingival inflammation. J. Prosthet. iDent., 30, 156, 1973. — 11. Szabó Gy., Keszthelyi G., Szabó I.: A rögzített fogpótlások ellenőrző vizsgálatának tapasztalatai. Fogorv. Szle., 79, 11, 1986. — 12. Silness, J.: Periodontali conditions in patients treated with dental bridges. J. Periodontal Res. 9, 50, 1974. — 13. Silness, J.: Periodontal conditions in patients treated with dental bridges. J. Periodontal Res. 5, 225, 1970. — 14. Silness, J.: Periodontal conditions in patients treated with dental bridges. J. Periodontal Res. 5, 219, 1970. — 101
