Fogorvosi szemle, 1988 (81. évfolyam, 1-12. szám)
1988-01-01 / 1. szám
Fogorvosi Szemle SÍ. 7—12 1988. Semmelweis Orvostudományi Egyetem, Fogpótlástani Klinika (igazgató: Dr. Fábián Tibor egyetemi tanár), Orálbiológiai Csoport (vezető: Dr. Zelles Tivadar egyetemi tanár), Budapest Szelén hatása normál tápon vagy fehérjeszegény diétán tartott patkányok moláris fogainak mikrokeménységére ifj. DK. TÓTH PÁL, DK. MÜLLER BEATRIX, DK. FEJÉRDY PÁL és DK. KÓBOR A X DKÁS Előző közleményeinkben beszámoltunk a patkány molárisok összetételében, normál vagy fehérjeszegény diéta fogyasztásakor, szelén hatására bekövetkező változásokról [24, 25]. Jelen vizsgálatunkban, egyrészt alapadatokat kívántunk kapni a patkány moláris fogak zománcának és dentinjének mikrokeménységéről, másrészt vizsgálni kívántuk, hogy a poszteruptív időszakban normál táp vagy fehérjeszegény diéta mellett fogyasztott szelén befolyásolja-e a moláris fogak mikrokeménységét. Tekintettel a fluoridok humán kariesz preventív alkalmazására, tanulmányozni kívántuk azt is, hogy natrium fluorid fogyasztása képes-e a szelén moláris fogakra gyakorolt hatását befolyásolni. Irodalom A szelén fog keményszövetekre és a fogszuvasodásra gyakorolt hatása nem tisztázott [17, 23]. Kifejlett fogzománeot natrium szelenittel (Na2SeOs) előkezelve a savoldékonyság fokozódása tapasztalható [15]. Fog áttörés után a szelén fogzománcba való beépülését sikerült kimutatni [16, 18], s a szelén mintegy 30%-ban a fogak szerves vázában helyezkedett el. Saját vizsgálataink során a poszteruptive fogyasztott Se hatására a patkány moláris fogak zománcának ásványi tartalma normál és fehérjeszegény diéta adagolása mellett egyaránt csökkent; dentinben ez a hatás normál diéta fogyasztásakor jelentkezett [24, 25]. Fábián [4] szerint a poszteruptive fogyasztott fehérjeszegény diéta hatására csökken a patkány molárisok átlagos Ca tartalma és fokozódik a savolvadékonyságuk. Saját vizsgálatainkban ezzel összhangban, a poszteruptive adagolt fehérjeszegény diéta hatására a patkány moláris fogak zománcában és dentinjében az ásványi anyag tartalom csökkenését tapasztaltuk [24, 25]. Mások, ugyancsak állatkísérletekben, az előtört moláris fogak ásványi tartalmát fehérjeszegény diéta fogyasztása mellett változatlannak találtak [3, 12]. A szelén és a fluor kariológiai kölcsönhatását kevéssé vizsgálták. Büttner [ 1 ], Hadjimarkos [10] valamint Shearer és Ridlington [19] szerint a szelén nem befolyásolja a fluor fogszuvasodásra gyakorolt hatását. Ezzel szemben Tank és Storvick [22] szerint a fokozott szelén bevitel képes semlegesíteni a fluorid kariesz reduktív hatását. Ezen ellentmondásos adatok alapján a szelén és a fluor fogszuvasodásra, fog keményszövetekre gyakorolt együttes hatása nem tekinthető tisztázottnak. A fogak minősége, ellenállóképessége jellemezhető a mikrokeménységünkkel [5, 11, 20]. A de- és remineralizációs folyamatok nyomonkövetésére ugyancsak alkalmas a mikrokeménység meghatározása [5, 6]. Emellett a különböző diéták hatására létrejövő fog keményszövet tulajdonság változások felmérésére is alkalmazható módszer [8, 23]. Anyag és módszer Méréseinket LATI-CFY eredetű, nőstény fehérpatkányok fogain végeztük. A kísérlet kezdetén a 183 ±25 g testsúlyú állatainkat 8 csoportba osztottuk. Egy csoportba 10 állat került. A hat hétig tartó kezelés során a 18% illetve 3% fehérje (kazein) tartalmú félszintetikus tápon tartott állatok, a nyom-Érkezett: 1987. február 2. Elfogadva: 1987. augusztus 17. 7
