Fogorvosi szemle, 1987 (80. évfolyam, 1-12. szám)
1987-02-01 / 2. szám
kérdezve. Három interjút készítettünk, így értékelésünket 6 nap adatai alapján végeztük. A táplálkozás ideje, formája és összetétele szempontjából a különböző táplálékok cariogenitása eltérő [7], ezért külön vizsgáltuk az oldott, illetve szilárd, a főétkezésekkor, ill. a főétkezések között fogyasztott szacharóz, illetve xilit tartalmú élelmiszerek fogyasztásának frekvenciáját. Mivel xilitből csak szilárd halmazállapotú édességet fogyasztottak, így összesen hat különböző formát vizsgáltunk: — főétkezésekkor fogyasztott oldott szacharóz, — főétkezések között fogyasztott, oldott szacharóz, — főétkezések között fogyasztott, szilárd szacharóz, — főétkezésekkor fogyasztott xilit, — főétkezések között fogyasztott xilit. A fenti alapadatokon túlmenően további három származtatott adatot vizsgáltunk: összes szilárd szacharóz, összes szacharóz és összes xilit fogyasztás. Vizsgálatunkban analizáltuk az intézetek, csoportok, hétvégék és hétköznapok fogyasztása közötti különbségeket. A fogyasztás napi frekvenciája vizsgálatakor a hétvégék és hétköznapok aránya alapján számított súlyozott átlag alapján dolgoztunk [9]. Az összes szacharózra vonatkozó szubsztituciós rátát az alábbiak szerint számítottuk ki: xilit xilit + összes szacharóz ^ Az összes szacharózra vonatkozó szubsztituciós ráta-képlet a következő: xilit xilit + összes szilárd szacharóz xioo A képletben xilit illetve szacharóz alatt a fogyasztás napi frekvenciáját értjük. Az eredményeket százalékban fejeztük ki. A statisztikai számításokat Commodore 64 számítógéppel végeztük, a Student-féle egy- és kétmintás ,,t” próba segítségével számítottuk ki az átlagok közötti szignifikancia értékeit. Eredmények Az otthonok összes szacharóz és xilitfogyasztását az 1. ábra mutatja. A szacharózfogyasztás az egyes otthonokban kissé különböző volt, azonban ezek az eltérések nem jelentősek, a xilites-, illetve fluoridos csoportban egyaránt megtalálhatók. Kivétel nélkül minden otthonban a szacharózfogyasztás hétvégén magasabb volt, és egy otthon kivételével (Vöröshadsereg úti) szignifikáns (p<0,01) az eltérés. Ugyanezeket a jellegzetességeket fordítva tapasztaltuk a xilitfogyasztásnál, itt a hétköznapi fogyasztás volt magasabb. A xilites, fluoridos és kontrollcsoport hétvégi és hétköznapi szacharózfogyasztását összehasonlítva csaknem minden forma esetén a hétvégi volt magasabb. E differenciák mindhárom csoportban, néhány kivételtől eltekintve szignifikánsak a szilárd és oldott-, ill. a főétkezésekkori és főétkezések közötti fogyasztás esetén egyaránt; az összes szacharóz esetén erősen szignifikáns (p < 0,001) (II. táblázat). A csoportok közötti összehasonlítás nem mutatott szignifikáns különbségeket sem az átlagos, sem a hétvégi és hétköznapi (II. táblázat) összes szacharóz fogyasztás tekintetében. A xilitfogyasztás analízise a szacharózfogyasztáshoz hasonló eredményeket mutatott azzal az eltéréssel, hogy az összes xilitfogyasztás hétvégén volt szig-47
