Fogorvosi szemle, 1987 (80. évfolyam, 1-12. szám)
1987-12-01 / 12. szám
II. táblázat Az alsó ill. felső fogívek transzverzális távolságainak átlagértékei a;(mm)s a:(mm)s a:(mm)s ai(mm)s x(mm)s 4 t5 *6 4 1978 34,63 2,79 31,62 3,41 36,61 3,65 42,05 4,00 45,67 5,24 1981 34,63 2,79 31,53 3,37 36,53 3,59 41,95 3,94 45,67 5,24 1986 34,63 2,72 31,53 3,53 37,08 3,34 42,12 3,98 46,00 5,73 tid Ца 1978 25,93 2,78 29,21 3,22 33,25 3,19 36,55 3,04 40,42 5,31 1981 25,89 2,71 29,03 3,24 33,07 3,21 36,55 3,04 40,39 5,14 1986 25,82 2,77 29,92 3,39 33,03 3,25 36,50 3,23 40,57 5,31 távolság (T, t7), mindössze egynél a felső szemfogak távolsága (t,). A változások mértéke általában 2 mm-en belül maradt. Egy vizsgált személy két adatában (t7, t7a) 3 ill. 3,5 mm-es növekedést találtunk, azonban az első nagyőrlők között mért távolság nála is csak 1 mm-rel nőtt, a szemfogak és a kisőrlők közötti távolságai pedig nem változtak. A harmadik nagyőrlő fogak áttörése sem járt határozottan kimutatható fogív növekedéssel. A vizsgált időszak alatt a felső bölcsességfogai 9, az alsók 8 személynek törtek át, a felső 9 mintán a T távolságoknál 3 esetben növekedést, egy esetben csökkenést találtunk, 5 alkalommal az adatok nem változtak. Az alsó mintákon 8 személyből 1-nél növekedett a T távolság, 7 esetben nem változott, ezeknél nem változtak a fogíven mért egyéb távolságok sem. Az alsó ill. felső fogak klinikai korona hosszának bukkálisan mért átlagértékeit grafikusan ábrázoltuk (5. ábra). Ezen látható, hogy a vizsgálat első és második szakaszában a marginális gingiva visszahúzódása hasonló mértékben következett be. 5. ábra. Az alsó ill. felső fogak klinikai korona hosszának bukkálisan mért átlagértékei 368
