Fogorvosi szemle, 1987 (80. évfolyam, 1-12. szám)

1987-12-01 / 12. szám

Az egyénenkénti összehasonlítás alapján 8 év alatt a 382 vizsgált fog klinikai koronahossza 194 esetben (50,75%) nőtt, 3 esetben csökkent (0,75%), 185 esetben (48,5%) nem változott. Az egyénenként, mm-ben mért növekedés értékét táblázatban ábrázoltuk (III. táblázat). Ebből kitűnik, hogy az esetek 93,8%-ban a változás 1,5 mm vagy annál kisebb volt, és csak egy-egy fog esetében találtunk nagyobb, 2—4 mm-es növekedést.

A palatum felszínek mérése során a fóliák súlyát összehasonlítva nem találtunk különbséget a vizsgált időszakok között, az első és utolsó évben mért adatok átlagértékei között gyakorlatilag nincs különbség (6. ábra).

III. táblázat

A vizsgált fogak klinikai korona hosszának egyenként mért növekedés értékei

növekedés (mm)

fog

%

0,5

04

33,00

1,0

78

40,20

1,5

40

20,56

2,0

2

1,04

2,5

4

2,08

3,0

4

2,08

4,0

2

1,04

194 100,00

Megbeszélés

Ugyanazon személyek 1978 és 86-ban készült mintáit összehasonlítva módunkban állt az alsó és felső fogazat külső jegyeit a gyermekkortól a felnőttkorig elemezni. Ennek során megállapítottuk, hogy a fogívek diagonális és transzverzális méreteiben jelentős általános növekedési tendencia nem mutatható ki, még abban az esetben sem, ahol a megfigyelés ideje alatt a bölcsességfogak áttörtek. Ezzel szemben a fogazatban bekövetkező bármilyen változás —foghúzás, majd az ennek következményekénti fogvándorlás, a bölcsességfogak áttörése, az aproximális felszínek szuvasodása — a fbgívek megrövidüléséhez vezet. A talált pozitív vagy negatív előjelű változások azonban nemolyan mértékűek, hogy azt a serdülőkorúak fogpótlásának tervezésekor figyelembe kellene vennünk. A 14 éves kor után mindkét állcsontfélre kiterjesztett rögzített pótlással az

6. ábra. A palatum felszínekre terütett fóliák súlyának összehasonlítása

esetleg bekövetkező 1—2 mm-es fogív növekedést megakadályozhatjuk, de ez semmiképp sem befolyásolja az arc további növekedését és fejlődését, nem vezet a fogazat funkcionális károsodásához, vagy esztétikai hátrányhoz.

A fogak klinikai koronájának hossza a vizsgálat során átlagosan egyenletesen növekedett, a serdülőkori változás nem volt nagyobb mint később. Eredményeink alapján úgy tűnik, hogy 14—18 éves kor között sem kell a margi-369