Fogorvosi szemle, 1987 (80. évfolyam, 1-12. szám)

1987-02-01 / 2. szám

Fogorvosi Szemle 80. 34—34. 1987. Prof. Dr. Huszár György 75 éves Dr. Huszár György, a Szemle felelős szerkesztője a múlt év végén töltötte be 75. életévét. Négy évtized óta vesz részt lapunk szerkesztésében. Életútja és mun­kássága szorosan kötődik szakmánk és lapunk fejlődéséhez. 1935-ben nyert diplomát a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Karain. 1932—36 között a Kiss Ferenc professzor által vezetett szegedi Anatómiai Intézet antropoló­giai osztályán gyakornok és már mint orvostanhallgatónak négy embertani tárgyú közleménye jelent meg. 1937-ben nevezik ki egyetemi gyakornoknak a budapesti, akkori Stomatologiai Klinikára és 1939-ben szakorvosi vizsgát tesz fogászatból. 1940—43-ban a Fővárosi István Kórház Balogh Károly vezette fogbetegosztályán közkórházi gyakornokként dolgozott, 1943-ban jelent meg az első fogászati tár­gyú közleménye. A felszabadulás után visszakerül a Stomatologiai Klinikára. 1945. március 1-én, a nehéz körülmények között meginduló rendelésen már dolgozik és egyik hajtómotorja a meginduló fogorvosi tudományos élet­nek. 1945—46-ban gondozza a szakfolyóiratot pótló, klinikai kiadásban megjelenő, tanulmányokat tartal­mazó három emlékkönyvet. 1946-ban részt vett a Fogorvosi Szemle újraindításában és az 1947 január­jában megjelenő lapnak társszerkesztője volt. A Stomatologiai Klinika protetikai osztályán, majd a Fogorvostudományi Kar felállítása után a Fogpót­lásiam Klinikán dolgozott. A fogászati fém, és anyag­tant az 1953—57 években mint önálló tárgyat adta elő. E tárgykörből hirdetett docensi állást pályázat útján nyerte el. A tanrend reformok kapcsán a Fog­pótlásiam technológia anyagtani részét, majd a Fog­pótlástan anyagtan! és technikai részt és az Odonto­­lógiai tárgyakat adta elő. 1968—77 között a Fogpótlásiam Klinika propedeutikai és anyagtani részlegének vezetője volt. Tudományos érdeklődése és munkaterülete többirányú. Ezek a fogpótlástan. fo­gászati fém- és anyagtan, fogorvos-történelem, gerostomatologia és paleostomatologia. 12 szakkönyv, tankönyv, monográfia, 4 egyetemi jegyzet szerzője, ill. társszerzője. Ezek közül Balogh—Molnár—Schranz—Huszár német nyelvű, gyakran idézett Ge­­rostomatologie című megjelenése idején világviszonylatban úttörő jelentőségű mű­nek számított. A Földvári—Huszár: A fogpótlás tedhnológiája című, 1959—74 között négy kiadást megért tan- és szakkönyv. 165 közleménye, illetve könyvrészlete je­lent meg a hazai és külföldi szakirodalomban. A közlemények egy része német, angol, francia, szlovák, cselh, román, szerb, bolgár és svéd nyelvű. Fogorvos-történelemmel 1945 óta foglalkozik és a tárgyikörből 45 közleménye jelent meg. A Magyar fogászat története a XIX. században c. értekezése alapján 1960-ban az orvostudományok kandidátusa fokozatot nyerte el. 1965-ben az Orszá­gos Orvostörténeti Könyvtár kiadta a „Magyar fogászat története” c. monográfiá­ját, amelyért az MTA jutalomban részesítette. 1961 óta előadja a „Fogászat törté­nete” c. fakultatív tárgyat és 1979 óta a Társadalomorvostan keretében fogorvos­­tanhallgatók számára az orvostörténelmet és fogászattörténelmet. A Magyar Orvos­történelmi Társaság alelnöke, és 1979-ben elnyerte a Társaság Weszprémi István emlékérmét. Tagja az MTA orvostörténelmi albizottságnak és a Nemzetközi Fogor­vos Szövetség (FDI) fogorvos-történelmi bizottságának. 1978-ban az orvostudományok doktora tudományos fokozatot nyerte el. 1982-ben az egészségügyi miniszter, c. egyetemi tanárnak nevezte ki. 1985-ben a Szegedi Or­vostudományi Egyetem arany diplomával tüntette ki. 1977 nyarán történt nyugállományba vonulása óta mint tudományos tanácsadó, felelős szerkesztő, a fogorvos-történelem előadója, a Gerontológiai Központ munka­társa működik és ugyanúgy bejár a Fogpótlás tani Klinikára, mint aktív korában. Prof. Dr. Fábián Tibor 34

Next

/
Oldalképek
Tartalom