Fogorvosi szemle, 1986 (79. évfolyam, 1-12. szám)

1986-01-01 / 1. szám

lom az állkapocsízületekben és/vagy a rágóizmokban, állkapocs mozgáskorlátozottság).

A klinikai diszfunkciós index (Di) az állkapocs mozgathatósága, az állkapocsízület működése és a rágóizmok és az állkapocsízület tapintása alapján határozható meg.

A. Az állkapocs mozgathatósága. A szájnyitás, valamint a horizontális mozgások (propulzió, jobbra és balra irányuló oldalmozgás) mértékét Agerberg [2] módszerével határozzuk meg. A maximális szájnyitást az alsó és felső metszőfogak éle között mérjük tolómérővel és a kapott értékhez hozzáadjuk a függőleges túlharapás mértékét. A szájnyitás 40 milliméteres értéktől tekinthető normálisnak [2, 14, 25]. A propulzió mértékének méréséhez centrális okklúzióban az egyik oldalon egy alsó és egy felső szemfog vagy kisőrlő vesztibuláris felszínén zsírceruzával jelet ejtünk (1. ábra). Maximális propulziós helyzetben a felső fogakon levő jelzésnek megfelelően az alsó fogsoron újabb ceruzavonalat húzunk (2. ábra). Az állkapocs nyílirányú elmozdulásának mértékét az alsó fogsoron levő két jelzés közötti távolság nagyságaként mérjük vonalzóval, milliméterben. Hasonlóan történik a kétoldali oldalmozgás

1. ábra. Jelzések az oldalsó fogakon centrális okklúzióban

2. ábra. Jelzések az oldalsó fogakon az állkapocs maximálisan előretolt helyzetében (a— a

propulzió hossza.)

3. ábra. Jelzések a frontfogakon centrális okklúzióban

4. ábra. Jelzések a frontfogakon baloldali oldalharapásban, (b — az oldalmozgás mértéke)

22