Fogorvosi szemle, 1986 (79. évfolyam, 1-12. szám)

1986-04-01 / 4. szám

Г. táblázat

Keratocysta miatt operált betegek kor és nem szerinti megoszlása

Nem

Betegszám

Átlagéletkor

(év)

Férfi

10

36,4

Nő

8

46,5

Összesen:

18

40,9

Az odontogén keratocysta klinikai viselkedését jellemzi, hogy sem duzzanatot, sem panaszokat, fájdalmat nem okoz. A kórkép túlnyomórészt a második és harmadik évtizedben jelentkezik, férfiakon valamivel gyakoribb.

Röntgenképét jellemzi, hogy rendszerint keskeny radioopák réteggel határolt, általában többrekeszű és néha a periférián apró, kerek, girlandszerű kitüremkedések láthatók. Leggyakoribb előfordulási helye az alsó harmadik őrlő mögötti terület. A cysta nagy kiterjedése miatt a fog a röntgenképen belevetülhet és így tévesen follicularis cystának imponálhat. Általában hátrafelé terjed és az egész felhágóágat kitöltheti. Egy másik típusa a caninus és az első premolaris között helyezkedik el a mandibulában, ritkán a maxillában. A harmadik típus körtealalkú, ezt néha lateralis periodontalis cystának is hívják [2] (1. ábra).

Szövettani jellegzetessége, hogy többrétegű láphámmal bélelt cystafal látható. A laphámbélés elszarusodó, hypenkeratozis jelei figyelhetők meg. A hámréteg általában szabályos szerkezeteket mutat, a sejtek egymás mellé rendeződtek. Egyes helyeken hydropikus degeneráció figyelhető meg. A basalis rétegben néhol felszaporodás látható, a stratum basocellulareban malignitá.sra utaló jelet nem észlelni. Ezen hengePhámsejtek is szabályos alakúak, cytoplasmájuk ép. A hám és a kötőszövet határa elsimult, depapillált. Subepithelialisan a kötőszövetben gyakran találkozhatunk lobsejtek jelenlétével, a kötőszövet kissé felszaporodott. Számos esetben a kötőszövetben kioldott koleszterin kristályok nyomai látszanak. Ez a jelenség inkább radikuláris cystákra jellemző. Esetenként idegentest típusú óriássejtekkel lehet találkozni, a subepithelialis területen, de ennek magyarázatát nem tudjuk. A kötőszöveti rétegben egyes esetekben hemosiderin rögök jelenlétével, néha extra vasalás bevérzésekkel találkozunk. A kötőszövetben idült gyulladás vagy oedema előfordul-1. ábra. Keratocysta ortopantomograf 2. ábra Keratocysta szövettani képe röntgenfelvételen (H. E. M; 1;250) (Dr. Csiba Árpád)

115