Fogorvosi szemle, 1984 (77. évfolyam, 1-12. szám)

1984-01-01 / 1. szám

Fogorvosi Szemle 77. 15—18. 1984.

Korányi Frigyes és Sándor Kórház és Rendelőintézet

(főigazgató főorvos: Dr. Kádár Sándor) Fogászati és Szájsebészeti Osztály, Budapest

Teljes alsó protézis intraalveolaris elhorgonyzása

Módszerismertetés

(Előzetes közlemény)

DR. LÚD MÁNY NÓRA és DR. BERECZ TAMÁS

A teljes alsó protézis elkészítésekor több retentiós tényezőt próbálunk alkalmazni. Mivel tapadás, szívóhatás, izommunka és rágónyomás együttes alkalmazásával sem tudjuk az alsó protézis tökéletes helybentartását biztosítani, ezért más módszerekkel is próbálkozhatunk.

Mi az intraalveolaris teret próbáltuk felhasználni az alsó teljes protézis stabilizálására szájsebészeti és protetikai eljárás együttes alkalmazásával. Az utolsó egy vagy két fog extrahálásakor a meglévő funkcionáló alsó protézisbe előre elkészített fémcsapot rögzítettünk, amely az alveolusba nyúlva, megakadályozza a protézis elmozdulását.

Szakkönyveink több retentiót fokozó kísérletről számolnak be. Bowen, Neil. Kemény a lemezszéleket terjesztette ki a fovea retromolare területére. Kemény pelottát is alkalmazott a retromolaris területen. Flack, Schröder porcelánból vagy akrilátból készült pofatámaszt helyezett el a protézisen. Voltak akik a protézis súlyának növelésétől, mások az alsó-felső protézisbe beépített mágnesek taszító hatásától vártak javulást. Pichler, Wassmund szájsebészeti eljárással a tapadási felületet növelte meg. Brill kombinált eljárással, rögzítő üregek kialakításával és ezekbe kerülő protézis nyúlványok elhelyezésével kísérletezett. Vályi műgyökereket alkalmazott.

Módszer

Teljes anamnézis segítségével választottuk ki a megfelelő betegeket, mivel nem szenvedhetnek olyan betegségben, amely az elhúzódó kezelést megnehezítené (pl. diabetes, súlyos decompensatio stb.). A betegnek vállalnia kell a lassúbb gyógyulást és a kisebb fájdalmat (ami például alveolitisnél is előfordul) annak érdekében, hogy alsó protézise stabilabb legyen.

Az utolsó egy vagy két fogat helyi érzéstelenítésben extraháltuk. ínyleválasztót is használtunk, hogy a fog körüli íny épen maradjon. Ezután az alveolust mélyítettük és tágítottuk speciális csontfraeserrel. így a csap megfelelő mélyen nyúlhat az alveolusba. Az üreget alaposan excochleáltuk. Kontroll rtg-felvételt készítettünk a bepróbált csappal, amelynek helyes fekvését ellenőriztük így. Ez az idő elegendő volt ahhoz, hogy az erős sangvinatio megszűnjön. Először a kialakított üregben rögzítettük a csapot gelaspon segítségével, majd a fogsorban önkötő akriláttal. Egyúttal a hiányzó fogat is pótoltuk a protézisen.

Ezután a beteget 2—3 naponkénti kontrollvizsgálatra berendeltük. Ilyenkor a panaszoktól és szövődményektől függő helyi vagy általános kezelésben részesítettük (sebkezelés, antibiotikum, fájdalomcsillapítás).

Érkezett: 1983. március 23.

Elfogadva: 1983. szeptember 12.

15