Fogorvosi szemle, 1983 (76. évfolyam, 1-12. szám)
1983-01-01 / 1. szám
nedvességtől, s lehetőleg hat órán keresztül a rágástól kímélni. — Mindezek ellenére az ötvözeteknél azért alkalmaznak cinket, mert a rezet az oxidációtól megvédi. Ha az ötvözet réz-oxidot tartalmaz, nehezen amalgámozható, ill. a kész tömés felülete sötétre elszíneződik. Cinkmentes amalgámokhoz az ötvözetek egyébként vákuumban, vagy oxigénmentes védőatmoszférában készülnek [1, 7, 11]. •— A réz részben az Ag3Sn- yfézisban oldva található, részben fémes kötéssel a cinkhez, ill. az ónhoz kapcsolódik (Cu3Sn: r-fázis, ill. Cu6Sn8: »7-fázis) [7]. A konvencionális amalgámokhoz készült fogászati ötvözetek lényegi része az Ag3Sn (у-fázis). Keverésnél a higannyal érintkezve két új fázis jön létre (yl és y2-vel jelölve). Az ilyenkor létrejövő kémiai kötési reakciót az irodalomban többféleképpen közük. Jorgensen [7] szerint : 8 Ag3Sn + 33Hg = 8Ag3Hg4+SnsHg у yl y2 A megkötött amalgámokban e két új fázis mellett természetesen jelen van mindig у-fázis is, mely nem reagált a higannyal, cinktartalmú amalgámoknál kis mennyiségben CusZng, és amennyiben az ötvözet maximum 6 % rezet tartalmaz, Cu3Sn (e-fázis). Mahler és mtsai újabban az USA-ban mikroszondával kimutatták (cit.: Kropp, 8),hogy a yl-fázis pontos összetétele: Ag22Hg27Sn [7, 8,12]. A y2-fázis, mely a tömésvolumen kb. 10 %-át alkotja, viszonylag nagy, egyszerű strukúrájú, hexagonális kristályokból áll, melyek egymással anasztomizálnak. Ez mechanikai-kémiai szempontból az amalgám tömés leggyengébb, instabil dimenzió-viselkedésű komponense. Felelős a korrózióért, a tömés felületének megfeketedéséért és a szélek letöredezéséért. Mindezek által a tömés élettartamát redukálja (a y2-fázis keménysége pl. Knoop szerint 15, ugyanakkora у 1-fázisé 115). A szájban a korrózióhoz szükséges feltételek adottak. Az amalgámokban a legerősebben elektropozitív (legkevésbé nemes) összetevő a y2-fázis. Az itt meginduló korróziónál, mely az anasztomózisok miatt a mélybe terjedhet, csúpán az ón összetevő oxidálódik, a higany fémes formában visszamarad. — A higany képes a tömés belsejébe diffundálni, s itt a maradék y-fázissal reakcióba lépve új yl és y2 kristályokat alkotni. A felszabadult higany a szervezetet ugyan nem veszélyezteti, de a tömésben lokális expanziót okoz. (Az irodalomban ezt a jelenséget Jörgensen után merkuroszkopikus expanziónak nevezik.) — Az üreg fala és a tömés közötti résben kezdődő korrózió és az ezzel járó expanzió következtében a tömés itt szinte kinő az üregből, s mivel ezt a folyamatot a tömés belső része akadályozni igyekszik, a szél egyben el is hajlik a zománctól. Ez az eredeti rés szélesedéséhez vezet. Később a szél letöredezhet, s így a tömés szélén ék alakú árok alakul ki, mely a szekunder cariesnek természetesen kedvez [3, 7, 8, 9]. A magas réztartalmú amalgámok általában és kb. 70 % ezüstöt, 18 % ónt és 12 % rezet tartalmaznak. Ezeknél többnyire csak átmenetileg és kisebb százalékban alakul ki y2-fázis, s azt a megkötött amalgám egyáltalán nem, vagy maximum 0,2 térfogat %-ban tartalmazza. Helyette a fémes kötésű Cu6Sn5, ún. r/‘-fázis alakul ki. Ennek oka, hogy az ón a rézhez erősebben kötődik, mint a higanyhoz. Az új fázis a y2-nél mechanikailag stabilabb, a korrózióval szemben ellenállóbb. A magas réztartalmat vagy úgy érik el, hogy konvencionális ötvözetek reszelékéhez Ag—Cu (72—28 %) eutektikum gömbalakú cseppecskékből álló (szférikus) porát adják (ún. Blends-amalgámok), vagy Ag—Sn—Cu eutektikumból készítenek szférikus ötvözeteket. — Ezekből az ötvözetekből készült amalgámokat az Sn8Hg elmaradása miatt gamma 2-fázismentes amalgámok-24
