Fogorvosi szemle, 1983 (76. évfolyam, 1-12. szám)
1983-01-01 / 1. szám
пак (non y2-amalgám), az ötvözeteket pedig gamma 2-fázismentes ötvözeteknek (non у2 alloy )nevezik. (Ez utóbbi elnevezés nem túl szerencsés, hiszen az ötvözetekben y2-fázis soha nem fordul elő.) A megkötött y2-fázismentes amalgámok két fő összetevője a y\ és az p‘fázis. Természetesen tartalmazzák a kiindulási ötvözet azon részecskéit, is melyek a higannyal nem reagáltak [8, 12]. A y2-fázismentes amalgámok gyorsabban szilárdulnak, egy óra utáni nyomási szilárdságuk lényegesen (korai ráharapás), a végleges kis mértékben magasabb a konvencionális amalgámokénál. A rágónyomással szembeni formastabilitásuk is lényegesen jobb (creep érték), emiatt ezeknél a tömés széleinek letöredezése csak kisebb mértékben fordul elő. A y2-fázis kikapcsolásával ezeknél az amalgámoknál a rf-fázis a kevésbé nemes, a korrózióra érzékenyebb rész. Ez azonban а у2-fázisnál korrózióra kevésbé hajlamos, ezért a polírozott felület hosszabb ideig marad fényes, nehezebben tapad meg a felületükön a plakk. — Mivel az rf-fázis higanyt nem tartalmaz, elmarad a lokális (merkuroszkopikus) expanzió, mely egyben a szélizáródás jobb stabilitását is biztosítja. Alkalmazásuk Black II. osztályú üregekben, a korrózióval mindig együtt járó felületi felérdesedés kisebb mértéke miatt, parodontál-profilaktikus szempontból is kedvező [3, 4, 6, 8, 9, 10, 13, 14]. Néhány y2-fázismentes amalgám Kevert (Blends) amalgámok: Dispersalloy (Johnson et Johnson), Amalcap non у 2 (Vivadent), Luxalloy (Degussa), Phasealloy (Phasealloy Ine.). Szférikus amalgámok: Sybralloy (Kerr), Tytin (SS. White), Indiloy (Shofu). A kedvező tulajdonságok miatt egyre több fogorvos használja ezeket az amalgámokat. Svájci adatok szerint а у 2-fázis mentes amalgámok eladása 1974-ben 1 %, 1976- ban 25 %, 1979-ben pedig 50 % volt. A szférikus amalgámok főleg Japánban és Ausztráliában terjedtek el, Európában az eladás aránya kb. 5 %.[3, 5]. Végezetül szükséges megemlíteni a y2-fázismentes amalgámok néhány kedvezőtlen tulajdonságát is. Ezek a konvencionális amalgámoknál lényegesen gyorsabban kötnek, s bár próbálkozások folynak a kötés lassítására, jelenleg a fogorvosoknak kell ehhez alkalmazkodniuk. A modelláláshoz így kevés idő áll rendelkezésre, s az okklúzió-kontrollnál a már kötni kezdő amalgám könnyen megrepedhet. — Adagolók alkalmazásánál előfordulhat, hogy az ötvözet különböző alakú részecskéi (forgácsok, gömböcskék — Blends-amalgámoknál) elkülönülhetnek, s így az amalgám minősége romlik. A réztartalmú részecskék oxidálódhatnak, ami a megfelelő keverést nehezíti. Ez utóbbi hátrányok azonban a vákuumcsomagolású, kapszulázott kiszereléssel teljesen kiküszöbölhetők. IRODALOM: 1. Adler P., Záray E., Bánóczy J.: Cariologia és endodontia. Medicina, Budapest. 1982. 189, 192, 193. — 2. Bánóczy J.: A caries etiopatogenezisének kérdései és a prevenció mai állása. Orvostudomány 32, 81, 1981. — 3. Castagnola, L., Wirz, ./., Garberoglio, R.: Klinische und materialspezifische Aspekte herkömmlicher und gamma- 2-freier Amalgame. Zahnärztl. Prax. 30, 549, 1979. — 4. Dermann, К.: Abbindeexpansion, Flow, Creep, Härteanstieg und Druckfestigkeit von Silberamalgamen mit hohen Kupfergehalt. Dtsch. zahnärztl. Z. 33, 129, 1978. — 5. Doglia, R., Herr, P., Holz, ,/., Baume, L.—J.: Controle du comportement clinique de 4 amalgames microéhotographique normalisées. Rev. mens, suisse Odonto-stomatol. 91, 329, 1981. -— 6. Gorus, R.: Die Änderung der Druckfestigkeit von Amalgamen innerhalb eines halben Jahres Zahnärztl. Prax. 30, 559, 1979. — 7. Jörgensen, К. D.: Amalgame in der Zahnheilkunde, Carl Hanser Verlag, München, Wien. 1977. 3, 5, 7, 12, 17, 18, 41, 53, 171. o. — 8. Kropp. R.: Gamma-2-freies Amalgam — ein neuer Werkstoff für die Zahnerhaltungskunde. Zahnärztl. Welt, Rdsch. 85, 23, 1976. — 9. Kropp, R.: Verbesserung der Amalgamfüllungengen durch Einführung von Non-gamma-2-Amalgamen. Dtsch. zahnärztl. Z. 25
