Fogorvosi szemle, 1983 (76. évfolyam, 1-12. szám)
1983-06-01 / 6. szám
Fogorvosi Szemle 76. 185—187. 1883. Szegedi Orvostudományi Egyetem Fogászati és Szájsebészeti Klinika (igazgató: Dr. Tóth Károly egyetemi tanár), Szeged A fogatlan állkapocsgerinc terhelhetősége a moláris tájék involúciója függvényében DB. PRÁGAI GÉZA és DK. ANTAL ANDRÁS A gyakorlatból jól ismert, hogy az állkapcsogerinc megtartottsága egyik meghatározója a teljes alsó lemezes pótlás funkcióképességének. Korábbi antropológiai anyagon végzett vizsgálatainkkal megállapítottuk [4], hogy az állkapocsgerincél — linea mylohyoidea távolság a vizsgálat helyén utal a gerinc magasságára, azaz annak involúciós állapotára. Méréseinket az antropológiai vizsgálati anyagunkon ott végeztük, ahol a mandibula teste a rágófogaknak megfelelően oro-vesztibulárisan a legszélesebb, amely a természetes fogak megléte esetén a bölcsességfog mezio-approximális felszínének felel meg. Ez a terület élőben [1, 5] a teljes alsó műfogsor funkciója szempontjából is fontos szerepet játszik. Felmerül a kérdés, vajon a szájban mérhető-e ez a távolság és utal-e az állkapocsgerinc protetikai funkcióképességére. Ennek eldöntése céljából — válogatott betegeken — a kísérlet céljára készített fogsorral mértük az álkapocsgerinc terhelhetőségét az involúeió különböző stádiumában. Vizsgálati anyag és módszer Vizsgálatainkat 70 teljesen fogatlan betegen végeztük. Az állkapocsgerincéi — linea mylohyoidea távolságot* Saller [2]-féle körzővel mértük, a tuberculum alveolare mandibulae és az állkapocsgerincél találkozási pontjától meziálisan kb. 5 mm-rel ott, ahol a fogatlan mandibula teste élőben a legszélesebb (1. ábra). A mandibula ezen területe jól tapintható, feltárással jól látható. 1. ábra. A nyíl a mérés helyére mutat. TAM: tuberculum alveolare mandibulae. L: nyelv *Az állkapocsgerincélt és a linea mylohyoideát borító nyálkahártyán a mérési pontokat a nyáltól izolálva és leszérítva Patentblau V festőanyaggal festettük meg. Érkezett: 1981. március 5. Elfogadva: 1982. december 20. 185
