Fogorvosi szemle, 1982 (75. évfolyam, 1-12. szám)
1982-02-01 / 2. szám
az országra jellemzőnek tekinthető. Ez utóbbi feltételezést nagyobb ivóvíz Г "-koncentrációjú területekről származó minták eredményei támaszthatják alá. összefoglalás Huszonnyolc magyarországi, literenként 0,45 mg-nál kisebb fluortartalmú ivóvizű településen fogyasztott búzakenyér, vizeszsemle és tejeskifli fluortartalmát határozták meg. Megállapítják, hogy ezek átlagos F" -tartalma kilogrammonként 0,24 mg, általában alacsony. Kisebb mértékű eltérést észleltek a különböző alkalmakkor és helyeken vett minták fluortartalma között. A települések ivóvizének F--koncentrációja és az ott fogyasztott pékáruk fluortartalma között nem találtak összefüggést. IRODALOM: 1. Bredemann, G.: Biochemie und Physiologie des Fluors und der industriellen Fluor-Rauchschäden. Akademie, Berlin, 1956. -— 2. Feilenberg, Th. von: Zur Frage der Bedeutung des Fluors für die Zähne. Schweiz. Mschr. Zahnheilk. 58, 220, 1948. — 3. McClure, F. J.: Ingestion of fluoride and dental caries. Amer. J. Dis. Child. 66, 362, 1943. — 4. McClure, F. J. and Kinser, C. A.: Fluoride domestic waters and systemic effects. II. Fluorine content of urine in relation to fluorine in drinking water. Publ. Hlth. Rep. 59, 1675, 1944. — 5. Oelschläger, W. und Rheinwald, TT.: Das Nahrungsfluor in toxikologischer und kariesprophylaktischer Hinsicht. Bin Beitrag zum Problem der Trinkwasserfluoridierung in der Bundesrepublik Deutschland. Öff. Gesundh-Wes. 68, 11, 1968. — 6. Schall, H.: Nahrungsmitteltabelle. Barth, Leipzig, 1958. — 7. Szábóné Setényi Zs., Bódis S. és Székely J.: Közfogyasztású élelmianyagok fluortartalma a Román Népköztársaság egyes vidékein. Élelmiszervizsgálati közlemények. 11, 14, 1965. — 8. Tóth K. és Sugár E. : A tápanyagok fluoridtartalma Magyarországon. Orv. Hetil. 117, 3029, 1976. -—- 9. Tóth, K. and Sugár, E.: Fluorine content of foods and the estimated daily intake from foods. Acta physiol. Acad. Sei. hung. 51, 361, 1978. —- 10. Tóth, К. and Sugár, E.: Effect of fluorine content of drinking water on fluorine concentration of foods. Acta physiol. Acad. Sei. hung. 56, 213, 1980. — 11. Tóth, К., Sugár, E., Bordács, I., Király, L. and Pallér, I.: Fluorine content of vegetables and fruits. Acta physiol. Acad. Soi. hung. 51, 353, 1978. — 12. Waldbott, G. L.: Fluorine in food. Gordonoff, T. (ed.) : The Toxicology of Fluorine. Schwabe and Co., Basel, 1964. 186—193. А. Мари, Э. Шугар, К. Тот: Содержание фтора в изделиях хлебопекарной промышленности в Венгрии Авторы определели содержание фтора в пшеничном хлебе, в булочках и других хлебопекарных изделиях 28 населенных пунктов в Венгрии, где питьевая вода содержала меньше 0,45 мг/л фтора. Они установили, что содержание фтора в указанных продуктах в среднем 0,24 мг/кг, обычно низкое. Между концентрацией фтора в питьевой воде населенных пунктов и содержанием фтора потребляемых там хлебопекарных изделий авторы не нашли связи. Dr. А. М а г i — Dr. В. Sugár — Dr. К. Tóth: Fluorine Content of the Products of Baking Industry in Hungary The fluorine content of wheaten bread, rolls and milk croissants consumed in 28 Hungarian settlements having drinking-water with fluorine content below 0.45 mg per litre was determined. The authors state that the average F-content of these products is 0.24 mg per kg. This figure can be considered as low. Further on, the authors found no relationships between the F-concentration of drinking-water in settlements and the F-content of baker’s goods consumed there. Dr. Mari, A., Dr. Sugár, E., und Dr. Tóth, К.: Der Fluorinhalt der Backgewerbeprodukte in Ungarn Es wurde der Fluorinhalt des Weizenbrotes, der Semmeln und der Hörnchen, die an solchen Siedlungen konsumiert wurden, wo der Fluorinhalt des Trinkwassers pro Liter weniger als 0,45 mg beträgt, untersucht. Man behauptete, dass der, von den Verfassern bestimmte Durchschnitts-Fluorinhalt von 0,24 pro kg zu wenig sei. Sie fanden zwischen den Fluorkonzentration des Trinkwassers der Siedlungen und der dort konsumierten Backgewerbeprodukte keinen Zusammenhang. 56
