Fogorvosi szemle, 1982 (75. évfolyam, 1-12. szám)
1982-02-01 / 2. szám
Fogorvosi Szemle 75. 57—61. I98ä. Semmelweis Orvostudományi Egyetem, Konzerváló Fogászati Klinika, Budapest (igazgató: Dr. Bánóczy Jolán egyetemi tanár), Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest (igazgató: Dr. Szabó György egyetemi tanár), Orálbiológiai Kutatócsoport (vezető: Dr. Zelles Tivadar egyetemi tanár) Szilárd, kompakt formájú kariogén táp hatása patkány nyálmirigyekre DR. VÍGH ANDRÁS, DR. TAKÁCH ANDREA és DR. ZELLES TIVADAR Ismert, hogy az experimentális kariológiában magas szénhidrát-tartalmú tápokat alkalmaznak a kariogén hatás kiváltására. A gyakorlat szerint az egyes kariológiai laboratóriumok a kariogén patkánytápot saját maguk készítik el, ezért az irodalomban számos diéta összetételét közölték [2, 5, 6, 10]. Az ismertetett kariogén diéták közös vonása, hogy egyrészt szénhidrát tartalmuk általában meghaladja a normál tápét, másrészt minőségileg más — hosszú szénláncú poliszacharidok helyett mono-, illetve diszacharidokat tartalmaznak. Ezek az egyénileg összeállított tápok nem a konvencionális labor állattápéhoz hasonló préselt, szilárd formában, hanem por, illetve vízzel elkevert pépes alakban kerülnek alkalmazásra. Problémát tehát az jelent, hogy a kísérleti periódus idején az állattáp két tulajdonsága — összetétele és formája — eltér az iparilag előállított préselt patkánytáptól. Irodalmi adatok alapján bizonyos, hogy az állattápok összetétele és konzisztenciája [3, 4, 8, 11] egyaránt befolyásolja a nyálmirigyek morfológiai és funkcionális állapotát. A nyálmirigyfunkció a száj miliő lényeges tényezője, megváltozása a kariológiai kísérlet eredményét alapvetően befolyásolja. Vizsgálataink arra irányultak, hogy a kariogén tápok konzisztenciájának és minőségi összetételének változásából adódó lényegi nyálmirigy-paramétereket feltérképezzük. Kísérleteinkhez ezért a változtatható összetételű kariogén táp kompakt, szilárd formában történő laboratóriumi előállítására alapvetően új megoldást kellett keresnünk. Anyag és módszer Első kísérletünkben 45% szukróz tartalmú kariogén patkánytáp konzisztenciájának hatását vizsgáltuk. Egyik kísérleti csoport a kariogén tápot (élesztő 3%, sókeverék: 4%,kazein: 18%, étolaj: 10%, csukamájolaj: 1%, fúrészpor: 4%, enyvpor: 5%, keményítő : 10%, szukróz: 45%) vízzel elkevert folyékony pépben kapta; a másik ugyanazon minőségi összetételű diétát fogyasztott szilárd kompakt formában. A szilárd forma előállítására alkalmaztuk az új technológiát, melynek lényege, hogy az enyvet felfőzött állapotban adtuk a táppor keverékéhez és a pépes masszát elektromos húsdarálón átdarálva, homogén rudacskákat kaptunk. Ezek egy hetes szárításával az iparilag előállított préselt patkánytáphoz hasonló konzisztenciájú szilárd tápot nyertünk. Második kísérletünkben egységesen szilárd, kompakt formában adagoltuk a kariogén tápot állatainknak; a fent részletezett táp szénhidrát tartalmának minőségi összetételét változtattuk meg. Az egyik csoport a táp teljes szénhidrát tartalmát 55% szukróz formájában kapta, a másik két kísérleti csoportban a kariogén diszacharida (szukróz) mennyiségét 45%- és 35%-ra csökkentettük, úgy, hogy keményítő hozzáadásával a szénhidrát tartalom változatlanul 55% maradt. A kontrollcsoportok mindkét esetben iparilag előállított LATI préselt patkánytápot fogyasztottak. Kísérleteinkben Osborne—Mendel törzstenyészetből származó kb. 100 g testsúlyú hím fehérpatkányokat 21 napon át tartottuk a vizsgált tápokon. A kísérleti periódus Érkezett: 1981; április 22. 57
