Fogorvosi szemle, 1981 (74. évfolyam, 1-12. szám)
1981-02-01 / 2. szám
Fogorvosi Szemle 74. 49—33. 1981. Semmelweis Orvostudományi Egyetem Konzerváló Fogászati Klinika, Budapest (igazgató: Dr. Bánóczy Jólán egyetemi tanár) Fogorvostanhallgatók által végzett gyökérkezelések módszere a Konzerváló Fogászati Klinikán Dr. HERCZEGH BÉLA A gyökér kezelések célja — a protetikai indikáción túl — a megbetegedett, vagy elhalt pulpájú fogak megtartása. Mint minden célhoz, ehhez is több út vezet. E közlemény a klinikán alkalmazott módszert ismerteti, azaz hogyan is oktatjuk, s ennek megfelelően a hallgatók hogyan végzik a gyökér kezeléseket. Az ellátás, gyógyítás szempontjából a fogbél betegségeit két csoportra osztjuk: nem fertőzött és fertőzött esetekre. Nem fertőzött esetnek tekintjük az élő pulpájú fogak közül a véletlenül exponált pulpájú, az előzetesen indirekt sapkázott, de nem javuló hyperaemiás és a pulpitis parciális szerozában megbetegedett fogakat. Fertőzöttnek vesszük a parciális és totális gennyes, a totális szerózus pulpitiseket, valamint a gangraenás fogakat [1]. Hogy a megbetegedett pulpájú fogakat melyik kategóriába soroljuk, azt tipikus tünetek esetén az anamnézis és a klinikai vizsgáló módszerek, bizonytalan tünetek és vizsgálati eredmény esetében pedig exstirpáció után a fogbél megtekintése alapján döntjük el [13]. A nem fertőzött esetek kezelését egy ülésben végezzük. Érzéstelenítés és a szuvas dentin exkaválása után guminyálrekesztővel izolálunk. A gyökércsatorna feltárása és a fogbél exstirpációja steril műszerekkel történik. A gyökércsatorna hosszát meghatározzuk, tűs-kontrolit készítünk. A feltárást a foramen physiologicumig végezzük [3, 5, 9, 10, 11, 13]. A feltárás, tágítás után a gyökércsatornát 10%-os H202 oldattal átöblítjük, steril papírcsúcsokkal kiszárítjuk, ezután a gyökércsatornát megtömjük. Amennyiben gyökértömő anyagként AH 26-ot alkalmazunk, szárítás előtt a gyökércsatornát desztillált vízzel is átmossuk [11]. A nem fertőzött esetek egy ülésben történő kezelésétől abban az esetben tekintünk el, ha a gyökércsatorna szárítása, vagy a vérzés kielégítő csillapítása nem sikerül. Ebben az esetben a gyökércsatornába gyógyszeres (legtöbbször Chlumsky-oldatos) kötést helyezünk és a fogat lezárjuk. A gyökérkezelést ilyenkor a hallgató a következő gyakorlatán fejezi be. A fertőzött fogak kezelésekor arra törekszünk, hogy gyökértömés előtt a pulpakamra és a gyökércsatorna fertőzöttségét megszüntessük, steril vagy legalább csíraszegény állapotot érjünk el. Ezekben az esetekben egyetlen kezelés, ülés gyakran nem elegendő, hanem két, esetleg több ülésben történő kezelés szükséges. A totális szerózus, a purulens pulpitis mindegyik alakját és az akut tüneteket nem mutató zárt gangraenát kezdettől fogva zártan kezeljük, a nyitott gangraenát első lépésként igyekszünk zárttá tenni a száj felőli állandó reinfekció kiiktatására. A fertőzött fogaknál is — a későbbi kezelések alkalmával — a cofferdam izolálást szükségesnek tartjuk. A tűs-rtg-kontroll készítése ugyanolyan fontos mint a nem fertőzött eseteknél. A gyökércsatorna feltárásakor, kitágításakor, melyet az anatómiai foramen apicaléig végzünk [8, 13], ügyelünk arra, hogy Érkezett: 1980. február 18. 49
