Fogorvosi szemle, 1980 (73. évfolyam, 1-12. szám)
1980-03-01 / 3. szám
BARAZDAZARO ANYAGOK — LAPSZEMLE 71 Quintessenz 29, 95 (1978). — 12. Sobkowiak, E. M., TJhde, W. P.: Dtsch. Stomat. 21, 854 (1971). — 13. Ulverstad, H.: Dtsch. Zahnärztl. Z. 33, 196 (1978). — 14. Vass Z., Lovasi Zs.: Fogorv. Szle. 68, 272 (1975). — 15. Williams, B., von Frauenhofer, J. A., Winter, в. В.: J. Dent. 3, 1 (1975). Ж. Л о в а ш и, 3. Ваш, И. Т а р я н: Сравнение in vitro средств для закрытия трещин зубов На по 10 свеже экстрагированных премолярах и молярах человека авторы закрывали трещины препаратами консейз (Concise), дельтой (Delton) и (нува-сил) Nuva Seal типа бис-ГМА. После двухнедельного хранения в физиологическом растворе поваренной соли при температуре в 37 °С проверяли их поведение на срезах толщиной в 200 микрометров. Закрытие краев проверялся методом диффузии красителей. Благоприятные результаты были достигнуты консейзом. Lovasi, Zs., Vass, Z., Tarján, I.: Comparison of fissure sealants in vitro Concise, Delton and Nuva-Seal—all of bis-GMA type fissure sealants—were used> each in 10 freshly extracted premolars and molars. 200 pm thick ground sections were studied as to the behaviour of the sealants after having kept the teeth through two weeks in a physiol. NaCl solution, at 37 °C. Marginal fit was assessed by color diffusion. Best results were obtained with Concise. Lovasi, Zs., Vass, Z., Tarján, I.: Vergleich von Fissurenversieglern in vitro An je 10 frisch extrahierten menschlichen Prämolaren/Molaren wurden die Fissuren mit Concise, Delton bzw. Nuva-Seal — alle vom bis-GMA-Typus — versiegelt. Nach zweiwöchiger Aufbewahrung in physiol. NaCl-Lösung bei 37 °C wurde ihr Verhalten an 200 pm dicken Schliffen geprüft; der Randschluss mittels Farbdiffusion. Die günstigen Ergebnisse wurden mit Concise erzielt. L A P S Z E 31 L E Klaiber, B.—Lenz, P.—Pyttel, U. ,7.—Düker, J. : Nach weis (1er Reizdentinbildung mit Hilfe der polychromen Sequenzmarkierung. Dtsch. zahnärztl. Z. 34, 503—505 (1979). A fogból kalciumhidroxidot vagy eugenolt tartalmazó készítményekkel történt indirekt sapkázásáról ismert sok szövettani kép között alig van olyan, amelyen a kénződött szekunder dentin mennyiségét is mutatja. Fluoreszcencia-mikroszkóppal láp hatóvá tehető a pulpasapkázás előtt és után keletkezett másodlagos dentinréteg. A fluorokrómok — mint pl. a tetraciklin vagy kalcein — közvetlenül a szervezetbe jutás után beépülnek az egyidejűleg elmeszesedó szövetbe; így jelzik az újonnan keletkező csontot és dentint. A szerzők a Ca(OH)2-tartalmú Beocap és az eugenoltartalmú Cavitec hatását vizsgálták, hogy hetenként milyen vastag szekunder dentinréteg képződik a kavitás mélységétől függően; továbbá, hogy mennyi ideig tart a látencia a pulpasapkázás és a másodlagos dentin képződése között. Majmok fogaiba fúrt különböző mélységű lyukakat tömtek be ezzel a két anyaggal, ill. foszfátcementtel. Hetenként más-más fluoreszkáló anyagot adtak az állatoknak, amelyeket a nyolcadik héten öltek meg. A fogaikból készített csiszolatokat polarizációs és fluoreszcens-mikroszkóppal vizsgálták; mérték a képződött másodlagos dentin vastagságát. A dentin külső és középső harmadában levő lyukakban a pulpasapkázó anyagok Hatására általában nem keletkezett másodlagos dentin. A pulpához legközelebb eső kavitásokban a Reocap kissé vastagabb szekunder dentinréteget váltott ki, mint a Cavitec. A másodlagos dentinképződés legtöbbször a harmadik héten kezdődött; az ötödik héten tetőzött. f Bruszt Pál dr.
