Fogorvosi szemle, 1980 (73. évfolyam, 1-12. szám)
1980-02-01 / 2. szám
64 HÍREK vidéken a fiatal kollégákat egyaránt a szakma szeretetére stimulálta, feltárva előttük az önálló klinikai kutatás szépségeit. Élete egész során Baján élt, nemzetközi szinten mégis lépést tudott tartani a szakma haladásával, amelynek tudományos élgárdájába tartozott. Érdemes orvos címmel tüntette ki államunk; szülővárosa díszpolgárává választotta. — Munkásságának maradó dokumentuma mintegy 200 — magyar, angol, német, francia és spanyol nyelven — megjelent közlemény és 70 különböző hazai és külföldi fórumokon tartott tudományos előadás. Tudományos tevékenységének nemzetközi elismerését mutatja, hogy az ORCA 1954-ben, a GIRS 1968-ban tagjául választotta. Honi háttérben maradását, háttérbe szorulását korrigálta, hogy életművének elismeréseként részletes disszertáció benyújtása nélkül, csupán tézisek alapján — ily módon a magyar fogorvosok között egyetlenként -— az orvostudományok kandidátusa fokozatot 1975- ben elnyerte. — Halála előtt nem egészen két héttel még aktívan részt vett a Fogorvosi Szemle szerkesztőbizottsági ülésén; halála előtti napon még közlendő hírt küldött a főszerkesztőnek. Életének úgyszólván utolsó percéig a fogorvosi szék mellett dolgozott. Bruszt Pál élete példa mindannyiunk számára, hogyan lehet belső indítéktól hajtva, kedvezőtlen körülmények között is művelni a szaktudományt, a szakma szeretetót környezetének, kollegáknak, barátoknak tovább adva alkotó módon élni. Családja — munkájában segítő felesége, fogorvosként működő fia, matematikus leánya — fájdalmában mély meghatottsággal osztoznak barátai és a szakmánkat tudományosan művelők. Emlékét a magyar fogorvosok társadalma megőrzi. Bánóczy Jolán” Kocsis Antal Gábor dr. ny. rendelőintézeti főorvos, egyetemi magántanár, az orvosdományok kandidátusa 79 éves korában elhunyt. Tudományszerető, értékes eredményeket felmutató kartársat vesztett el fogorvostársadalmunk. A bel- és külföldi szaklapokban megjelent 42 közleménye bizonyítékai szorgalmának és gyümölcsei kutatómunkájának. Számos — sokszor párhuzamosan több — munkahelye volt. 1924-ben nyert orvosi diplomát Budapesten, ezt követően 4 éven át a budapesti Stomatologiai Klinikán és ezzel párhuzamosan az OTI sebészeti szakrendelésen dolgozik. 1928-tól már fogászati osztályon működik, 1932—-1950 között a Csengery utcai rendelőintézet vezető főorvosa, 1950-től 1968-ig, nyugdíjazásáig a Péterfy S. utcai rendelőintézet főorvosa. Tudományos kutató munkájának területe a fogászati anatómia volt; az állkapocs és felső állcsont ér- és idegellátásával igen behatóan foglalkozott. Néhány éven át a budapesti Anatómiai Intézetben tanársegédi állást vállalt, hogy kutatásainak lehetőséget teremtsen. Értékes, érdekes, sokoldalú, előzékeny és segítőkész egyéniségének emlékét barátai, kartársai és betegei meg fogják őrizni. Huszár György dr. Várnai Dezső dr., az Orvostovábbképző Intézet ny. főorvosa 70 éves korában elhunyt. 1947 óta vezette az Orvostovábbképző Intézet fogászati rendelését. A „Kiváló munkáért” kitüntetés tulajdonosa volt. Kaizer József dr., ny. rendelőintézeti fogszakorvos (Sümeg) 70 éves korában elhunyt. Fórián Szabó Zoltán dr. orvos-fogszakorvos; rendelőintézeti főorvos (Kecskemét) 74 éves korában elhunyt. Emléküket kegyelettel megőrizzük!
