Fogorvosi szemle, 1980 (73. évfolyam, 1-12. szám)
1980-02-01 / 2. szám
60 KÖNYVISMERTETÉS McLean, J. W. : Wissenschaft und Kunst der Dentalkeramik. Németre fordította P. Schärer. Quintessenz, Berlin etc., 1978. 320 o., 302, ebből 59 négyszínű ábrával. DM 186,— Napjainkban a fogorvosi kerámia iránt mind a fogorvosok, mind a betegek körében igen megnőtt az érdeklődés. Az új kerámiaféleségek a legkényesebb esztétikai igényeket is kieiégitik. Használatuk ugyanakkor számos parodontológiai, gnathologiai problémát is felvet. Vajon hasznosíthatjuk-e a gyakorlatban a kerámiai anyagok vizsgálatakor feltárt tudományos ismereteket; kihasználjuk-e az általuk adott lehetőségeket; élünk-e, esetenként nem élünk-e vissza velük ? J. W. McLean professzor a kötetben foglalt négy, általa ,,monográfiá”-nak nevezett fejezetben saját kísérletei, klinikai gyakorlata és az angolszász irodalom áttekintése alapján ad választ ezekre a kérdésekre. Az első rész a fogászati kerámiák kémiai, fizikai jellemzőit tárgyalja. Elsősorban a fogtechnikus számára közvetít ismereteket, melyeket hasznosítva a szerkezeti stabilitás, szín és transzparencia optimális lehet. — A második behatóan foglalkozik a kerámiák fémreégetésének elméletével és gyakorlatával. A referens, honi viszonyainkat figyelembe véve, külön kiemeli a kerámiák és nem-nemesfémek kapcsolatát. A szerző ezeket az ötvözeteket elsősorban krómtartalmuk miatt tartja kevéssé alkalmasnak, mert a króm még vákuum-kemencében is redukálja a kerámia egyes alkatrészeit. Részben ez magyarázza a szürkés elszíneződést. A nem-nemesfémek és kerámia között látszólag kisebb a feszülés, mint a nemesfémek esetén, ez azonban nem a kötés erősségét jelzi; a krómoxid a kerámia hőtágulási együtthatóját csökkenti. A fém korrózióját a szájban csökkentendő, minden nem-nemesfém ötvözet tartalmaz krómot; a króm ismertetett negatív hatása fokozott technológiai fegyelemmel mérsékelhető. A harmadik rész a fogorvosi kerámiák esztétikumáról szól; a negyedik a kerámiák alkalmazásának orvosi, biológiai aspektusait tárgyalja. A pótlások formázásakor kerülni kell az éles csücsköket, barázdákat; oldalmozgások során ezek ui. mikrorepedésekhez, törésekhez vezethetnek. Nemcsak a köpeny-jacket-korona, hanem a fémre égetett kerámia pótláshoz is vállal preparálandó a csonk. Tanulságos klinikai eseteken példázza ennek fontosságát. A szerző vesztibulárisan 1 mm széles lekerekített vállat, approximálisan és orálisan fél mtn-es horonyszerű preparálást ajánl. A köröskörül horonyszerű preparálás esztétikailag hibás és parodontológiai károsodásokhoz vezethet; parodontózisos fogakon azonban a horonyszerű preparálás megengedhető. A referens először találkozott olyan könyvvel, amely a vállas preparálás műszereit, lépéseit fogcsoportonként nemcsak elméletben, hanem a gyakorlat számára is hasznosan adja meg. Összefoglalva J. W. McLean könyvének német fordításából a szakmáját magas szinten művelő fogorvos és fogtechnikus egyaránt sokat tanulhat; saját munkáját kritikusabban szemlélve a betegek orális rehabilitációját eredményesen végezheti. A könyv nyomdatechnikai kivitele a Quintessenz kiadótól már megszokott, kiváló minőségű. Harmati Sándor dr. Lemire, P. A.—Burk, В.: Farbe und Zahnersatz. Quintessenz, Berlin etc., 1979. 88 o., 76, többségében többszínű ábra + függelékként 19 kartonlap szöveg és 1 színválasztó szimulátor színlapocskákkal gyakorlás céljára. DM 210,— A könyv két szerzője az ismert J. M. Ney Со. cég (Hartford, Conn., USA) továbbképző, ill. kerámiai osztályának a vezetője; a fordító nevét nem közlik. —- Nem ismerhető fel egykönnyen, mi célt kíván szolgálni ez a négy fejezetre tagozódó könyv. Ami anyagából a gyakorló fogorvos számára hasznos, annak ismertetésére bőven elég lett volna folyóiratban megjelenő két inkább rövid közlemény. Ami színtani ismeretet közvetít, a szakértő számára újat nem mond (hanem ismert színtani művek kivonata), a színtani alapismeretekkel nem rendelkező fogorvos számára pedig szinte érthetetlen. — Az érdemi tudnivalók egyike, hogy színválasztáshoz ugyanolyan anyagból, ugyanolyan eljárással készített szlnkulcs használandó, mint amiből s ahogy a gyári „porcelánfogak”, ill. az égetett koronák készülnek. Hogy a természetes fogak színének tökéletes reprodukálása eleve sikertelenségre ítélt próbálkozás, a könyv érthetővé teszi. Az, hogy а színválasztás még oly kitűnő kulcs segítségével is sikerülhessen, ugyanolyan megvilágításnak kell lennie a rendelőben és a technikai laboratóriumban; hogy a fogmüvei ellátott páciens nem marad mindig ugyanilyen megvilágításban, egyik oka a természetes fogszín tökéletlen reprodukálhatóságának. — A fogszínt egyébként a fogak vesztibuláris felszínének három függőleges szintjében határozzák meg három kvantitálható ismérv alapján. Ezek Munsellnek több évtizedes színtani koncepciója szerint a színezet (ahogy köznyelven az egyes színeket hívják; sárga, vörös, kék stb.), a világosság (skálája feketétől a szürke árnyalatokon át fehérig terjed) és az ún. „chroma”, a szín telítettsége. A koordinátarendszer három síkjában elhelyezhető értékeikre építve szerkesztették logikai megfontolások alapján az új szín választó kulcsot, mely a megadott minták közötti színek pontos meghatározására is alkalmas. Hogy e színkulcs és az eszerint elrendezett gyárilag
