Fogorvosi szemle, 1980 (73. évfolyam, 1-12. szám)
1980-02-01 / 2. szám
46 AZ 1A OSZTÁLYÚ FOGHIÁNYOK PÓTLÁSA A felsorolt előnyök és hátrányok első megközelítésben egyensúlyban levőknek látszanak. Részletesebb elemzés esetében azonban kiderül, hogy az előnyök nem mindegyike és nem minden esetben érvényesül. így pl. foganyag feláldozása nélkül csak kapoccsal elhorgonyzott lemezes fogpótlás készíthető, a kapocs pedig esztétikailag kedvezőtlen. Ha más elhorganyzási módot választunk, akkor fix pótlást (korona, merevítőrúd stb.) is kell készítenünk. Ebben az esetben pedig a lemezes fogpótlás más előnyéről (pl. csiszolás nélkül is elkészíthető) kell lemondanunk. A lemezes fogpótlás hátrányai viszont minden esetben érvényesülnek; jelentősebbek, mint a hídpótlás hátrányai. Ezért az a véleményünk, hogy minden esetben hidat kell készíteni, ha készítésének feltételei adottak. Hasonlóan vélekedik Suvin és Kosovel [9] is. Ez a vélemény a magyar szakirodalomban nem újkeletű, és érvényre jutását elősegítette a páciens igénye is [6]. A páciensek részéről ez az igény Magyarországon ma is megvan. Más országokban előtérbe került lemezes fogpótlás készítése olyan esetekben is, amikor a hídpótlás készítésének feltételei adottak. Eichner [1, 2] Protetikai Atlaszában bemutatott több mint száz híd készítésére alkalmas esetnek kb. 60 % -ában lemezes fogpótlás készült anélkül, hogy ez a választás kellően indokolt volna, illetőleg anélkül, hogy a lemezes fogpótlás előnyei a közölt esetekben érvényesülnének. Véleményünk szerint tehát a protetikai 1A. osztályba (1. ábra) tartozó foghiányok ellátásakor hidat — elsősorban fix hidat — kell készíteni, mert ebben az osztályban a hídkészítés legfontosabb feltétele, a teljes dentális megtámasztás lehetősége adott. Az 1A. osztályba sorolható a foghiány még akkor is, ha egymás mellett négy fog hiányzik (kivétel a négy felső metsző hiánya), de a szemfogak megtartottak. Ilyenkor a hiányt határoló fogak a szemfog és a bölcsességfog, vagy a két alsó szemfog. Három fog hiánya esetén a hiányt határoló fog az első premoláris és a bölcsességfog is lehet. Segédpillérek bevonása azonban még ezekben az esetekben sem szükséges, ha a parodontium ép és egyéb tényező (pl. caries-prevenció) nem indokolja a híd kiterjesztését. Ebben az osztályban — tekintettel arra, hogy a pillérekre ható erő iránya kedvező (2b ábra) — biomechanikai okok miatt még akkor sem kell a hidat kiterjeszteni, ha az egyik, esetleg mindkét főpillér másodrendű pillérfog. A hidat a hiányt határoló két fogon horgonyozzuk el, jóllehet ilyen esetekben Kemény [4] a híd kiterjesztését javasolta. Gyakorlatunkban 42 páciensnek 46 hidat készítettünk. 24 hidat szemfogon és bölcsességfogon (16 felső, 8 alsó), 22 hidat első premolárisan és bölcsességfogon (4 felső és 18 alsó) horgonyoztunk el. A páciensek életkora a híd készítésekor 23 és 62 év között volt. A hidakat (11-et több mint tíz évi viselés után, 10-et öt és tíz év közötti viselés után, 25-öt egy és öt év közötti viselés után) ellenőriztük és a pillérek — klinikai vizsgálattal megállapítható — túlterhelés okozta károsodását nem tapasztaltuk. Előfordult, hogy hosszabb viselés után az akrilát fazetták lekoptak, letöredeztek (2a ábra), és emiatt a hidat el kellett távolítani. A pillérfogak azonban nem károsodtak, ezért az új hidat ugyanazon két pilléren 2. ábra. a : A jobb alsó 4 és 8-on elhorgonyzott híd hét éves viselés után (a rágójelszínre is kiterjesztett akrilát fazetták). b: Az eltávolított híd helyett készített új, Medident híd váza; a hídtest a pilléreket egyenes vonalban köti össze, c: A kész híd
