Fogorvosi szemle, 1980 (73. évfolyam, 1-12. szám)
1980-02-01 / 2. szám
36 AZ INGERDENTIN SZÖVETTANA Fogorvosi Szemle 73. 3S—38. 1980. Semmelweis Orvostudományi Egyetem, Konzerváló Fogászati Klinika (igazgató: Bánóczy Jolán dr. egyetemi tanár), Budapest Az ingerdentin (tercier dentin) különböző alakjainak szövettani vizsgálata 10VASI ZSUZSANNA dr. és BOROS SÁNDOR dr. Érkezett: 1979. március 6. Elfogadva: 1979. március 31. Ismeretes, hogy a dentinállomány a fog okklúzióba, azaz funkcióba jutásáig aránylag gyorsan termelődik.Ezt a dentint nevezik általában primer — elsődleges — dentinnek (továbbiakban primer d.). A dentin ezután lelassulva, de továbbra is folyamatosan képződik, ami normális, fiziológiás jelenség, közvetlen folytatása a primer d. képződésnek. A funkció időszakában keletkező dentin jelölésére egyre inkább használatos a szekunder = másodlagos (továbbiakban szekunder d.) elnevezés, megkülönböztetésül a primer d.-től; a szekunder d. elnevezést azonban régebben, de jelenleg is kiterjedten alkalmazzák a nem normális dentinfejlődéssel kapcsolatban képződött dentinállomány megnevezésére is, amire annak szerkezete vagy keletkezésének oka nyújt alapot. így az ingerdentint, az irreguláris, a védődentint, pótlódentint stb. nevezik szekunder d.-nek is. Az említett elnevezéseket a szerzők váltakozva használják a tankönyvekben és dolgozataikban, ami bizonyos zavart okoz. Többen is igyekeztek osztályozással világosabb áttekintést nyújtani ezen a területen. Orbán [11] szekunder, reparativ és transzparens dentint különböztet meg, Müller [10] és Boros [5] szekunder és ingerdentint; Bodecker [4] a szekunder d.-t fiziológiás protektiv és patológiás csoportokra osztja, Hopewell-Smith [7] fiziológiás és „adventitiosus” dentint különböztet meg, ez utóbbinak még további hat formáját. Thoma [19], Mumford [9], Schumacher és Schmidt [17], Pilz, Plathner és Taatz [12], Reich [14], Adler, Záray és Bánóczy [1], Sobkowiak és Wegner [18] szekunder d. névvel illeti a védő ingerdentint, és azt váltakozva használják. Ezek a beosztások kevéssé terjedtek el, mindamellett a szekunder d. nevet egyre inkább használják a fog funkcióba lépése utáni fiziológiásán továbbképződő dentin jelölésére. Célszerűnek és logikusnak látszik a dentin terminológiáját racionalizálni, s alapul annak etiológiáját venni. Kuttler [8] kifejezetten erre törekedett, amikor háromféle dentint különböztetett meg. Primer d.-t, amely a fog előtöréséig képződött; szekunder d.-t, amely ez után termelődik. Kialakulásában fiziológiás tényezők is szerepeltek, de csupán ezt a dentinféleséget tekinti szekunder d.nek. Tercier d.-nek tekinti az extra ingerre, reaktiven, körülírtan és nem folytonosságban képződő dentint. Ennek lokalizációja, mennyisége, szerkezete igen különböző lehet, de minden forma megegyezik abban, hogy nem fiziológiás ingerre és gyorsultan képződik. A tercier d. szerkezetének változatosságát a fogbél biológiai reakciókészsége, továbbá az okozó noxa minősége és lokalizációja determinálja. Kuttler ajánlotta a tercier d. elnevezést 1959-ben, melyet a mai szerzők közül egyre többen, egyre inkább kezdenek használni, így Pindborg [13], Baume [2, 3], Schroeder [16], Sauerwein [15]. A továbbiakban a tercier d. szerkezetét és kialakulását néhány szövettani metszeten mutatjuk be. E készítmények fiatal egyének (17—32 éves) eltávolított molárisaiból készültek rutinszerű szövettani feldolgozással. A molárisokat azért választottuk, mert ezeken észlelhető legjobban a tercier d. változatossága. 32 éves férfi: 18, meziookkluzális caries. Tercier d. a meziális pulpaszarvban alakult ki (1. ábra). A korábban keletkezett réteg még tubuláris, a meszesedés globuláris jellegű; ehhez később fibrózus tercier d. réteg csatlakozik odontoblastok bezárásával.
