Fogorvosi szemle, 1980 (73. évfolyam, 1-12. szám)
1980-02-01 / 2. szám
LOVASI ZS.—BOROS S. 37 2. ábra. t: tercier dentin 3. ábra. t: tercier dentin 1. ábra. t: tercier dentin 4. ábra. t: tercier dentin, d: denticulus 5. ábra. t: tercier dentin, I d: denticulus 6. ábra. t: tercier dentin, d : denticulus, v : érátmetszet 32 éves férfi: 37, kiterjedt okkluzális caries (2. és 3. ábra). A pulpakamra tetejének megfelelően jól elhatárolt kanalizált tercier d. réteg rakódott le. Ugyanez látható a pulpakamra alapján, de ezen még sapkaszerűen osteodentin réteg helyezkedik el. Ez utóbbi vékony rétegben a meziális gyökércsatorna disztális falára folytatódik. Erősebb nagyítással látható az osteodentin szerkezete. 28 éves férfi: 47 (4. ábra), okkluzális caries, alatta vékony tercier d. réteg. Egyik helyen denticulus csatlakozik. A pulpakamra alapján az eredeti szekunder dentinben accessorius csatorna látható. 17 éves férfi: 46, disztookkluzális caries (5., 6. ábra). A disztális pulpaszarv helyén tubuláris, mélyebben fibrilláris tercier d. látható. Ez keskenyedve húzódik a kamra tetejének közepén képződött vékony tubuláris rétegen. A pulpakamra alapján részben szabad, részben falálló denticulusok találhatók. A pulpakamra alapjának felszínét vékony tercier d. borítja; ez részben amorf (hialinizált), helyenként szabálytalan tubuláris szerkezetet mutat. A tercier d. és az eredeti szekunder d. között helyenként érátmetszetek figyelhetők meg. A denticulusokat tubuláris jellegű dentinoid (predentin) állomány veszi körül. A denticulusok egy része szerkezetében osteodentinre hasonlít. Megbeszélés A bemutatott képek arra utalnak, hogy a tercier d. szerkezete igen különböző lehet. így szabályosan vagy szabálytalanul tubuláris, továbbá fibrilláris; lehet osteodentin, sőt némely esetben amorf és hialinizált. E különböző szerkezetek ugyanabban a fogban egyszerre fordulhatnak elő. A tercier d. szerkezetének változatosságát — mint ismeretes — a fogbél biológiai reakciókészsége, az okozó noxa minősége és lokalizációja determinálja. A vizsgált fogakon lényegében okkluzális szuvasodások voltak. Ügy tűnik, hogy ilyenkor a pulpakamra tetejének megfelelően a tercier d. inkább tubuláris vagy fibrózus szerkezetű. A kamra alapján szintén képződik tubuláris, de később erre nyilván elég gyors ütemben sapkaszerűen osteodetin rakódik, és a közelben fekvő denticulusokat
