Fogorvosi szemle, 1980 (73. évfolyam, 1-12. szám)
1980-01-01 / 1. szám
20 TERHESEK FOGAZATÁNAK VIZSGÁLATA 3. A gingivális index az OHI—S indexszel párhuzamosan alakult (1. ábra). 4. Szülés után mindegyik fog mellett csökkent a GI értéke. A terhesség alatt az ínygyulladás a felső frontfogak területén fokozódott a legnagyobb mértékben (2. ábra). 5. A relatív caries-szaporulat a terhesség alatt és a szülés után nagyobb volt, mint a kontrollcsoportban. A különbség mind a DMF—T, mind a DMF—S indexben fennállt. 6. Az első vizsgálat alkalmával a terhes nők átlagos foghiánya 1,9, a kontrollcsoporté 2,0 volt. A terhes csoportban a terhesség alatt és a szülés után az eltávolított fogak száma 26°/0-kal, míg a nem terhes csoportban — ugyanennyi idő alatt — 14°/0-kal nőtt. Megbeszélés és következtetések Előző vizsgálataink [3, 15] szerint a terhesség előrehaladásával az ínygyulladás súlyossága nő. Az ínygyulladás mértékét a terhesség előrehaladása során longitudinális tanulmányban többen is [6, 7, 10, 12] vizsgálták. Eredményeik és saját vizsgálataink alapján megállapítható, hogy a terhességi ínygyulladás kb. a II. hónapban kezdődik, a III. hónapban nagy mértékben fokozódik; a tünetek a VIII. hónapban érik el a maximumot, majd a terhesség végén, ill. a szülés után javulás mutatkozik. Az első vizsgálat alkalmával két 6 hetes és két 8 hetes terhest találtunk, aki nem szenvedett ínygyulladásban. A második vizsgálat alkalmával tapasztalt és a terhesség alatt megmaradt 100°/0-os frekvencia azt jelenti, hogy egyeseken a terhesség során keletkezett gingivitis. Nagyon fontosnak tartjuk ennek hangsúlyozását, mert ezzel kapcsolatban csupán sztatikus vizsgálati eredményekkel rendelkeztünk, s azok ellentmondóak voltak [3, 5, 13, 15]. Az ínygyulladás és a szájhigiéné között tapasztalt összefüggés a korábbi vizsgálati adatokat erősíti [3, 10, 11, 14, 21], melyek szerint a szájhigiéné a terhességi gingivitis kialakulásában és fenntartásában is fontos tényező. Vizsgálatunk azonban arra is rámutat, hogy a szájhigiéné nem lehet az egyetlen tényező, hiszen a gingivális index értéke a felső frontfogak területén emelkedett a legjelentősebben, holott ismeretes, hogy a szájhigiéné nem itt a legszegényebb. A terhesség és a fogszuvasodás közötti összefüggés sokat vitatott és teljességgel ma sem tisztázott probléma. A keresztmetszeti vizsgálatokkal nyert adatok nem egységesek. A szerzők egy része [1, 20] nem, más része [3, 4, 16, 18] talált összefüggést a terhesség és a fogszuvasodás között. A terhes nőkön végzett longitudinális vizsgálatok a terhesség alatti cariesszaporulatot kimutatták [4, 19]. Saját longitudinális vizsgálatunk során azt tapasztaltuk, hogy a terhes nők relatív caries-szaporulata mind a terhesség alatt, mind a szülés után eltelt 6 hónap alatt magasabb volt a kontrollcsoporténál. A legjelentősebb különbséget a DMF—S index alkalmazásával a 2. és 3. vizsgálat között (terhesség utáni) caries-szaporulatban kaptuk (0,027, ill. 0,008). Ennek oka talán az, hogy a terhesség során olyan változások történnek a szájban, amelyek a caries kialakulásának kedveznek. Ezt alátámasztandó megemlítjük a plakk-képződés fokozódását [3, 10, 21], a nyál pH csökkenését és a lactobacillus-index növekedését [17]. Folyamatban levő vizsgálataink szerint részben a táplálkozási szokások is változnak. Feltételezhető, hogy a caries kialakulását elősegítő tényezők hatására az új szuvas léziók egy része a terhesség alatt, más része nem sokkal a terhesség után alakul ki. Véleményünk szerint az, hogy a terhes nőkön az eltávolított fogak száma 26°/0-kal nőtt szemben a nem terheseken talált 14°/0-kal arra utal, hogy a terhesek nem igénylik eléggé a terhesség alatti fogászati ellenőrzést és ellátást. Ez a hiányosság pedig könnyen eredményez extrakciót.
