Fogorvosi szemle, 1980 (73. évfolyam, 1-12. szám)

1980-01-01 / 1. szám

12 AZ ÍNYSZÉL VÉDELME givae szintje, a sulcus gingivae feneke és alveolus-szél — ideális esetben tör­vényszerű összerendezettségben kell lenniük [13]. Black 1891-ben publikált preventív extenzió elvéből adódóan remélték a szövettel fedett (azaz szub­­gingiválisan elhelyezett) tömés és koronaszélek caries-védelmét. Black szerint ezt a védelmet a „gingivális szerv” és „antiszeptikus szekrétuma” biztosítja. A szubgingivális védelem ezen elveit alapigazságként ismételve a szerzők egész sora szállt síkra a koronaszél íny alatti elhelyezéséért [2, 4, 5, 6, 9]. Gottlieb volt az első, aki hangsúlyozta, hogy a preventív extenzió cervikális javaslata téves előfeltételeken nyugszik (rés és szekrétum). Gottlieb is kifejtette már, de ma a struktúrbiológiai ismeretek alapján biztosan tudjuk, hogy a cervikális zománc caries-immunitása annak a következménye, hogy e zóna nem a szöve­ten kívüli résben, hanem „szöveten belül” fekszik, és amíg a hámtapadás intakt, addig e terület mikrobiális fertőzés számára nem exponált. — Esztétikai megfontolások és anyagtechnikai nehézségek szintén a koronaszél szubgingivális elhelyezését motiválták. A parodontológusok viszont klinikai tapasztalatok, állatkísérletek és hisztológiai vizsgálatok eredményei alapján leszögezik, hogy a még látszólag jól adaptált szubgingivális tömés- és koronaszél is mindig gyul­ladást vált ki [7, 10]. A tökéletes koronazárás naivitás! A marginális korona­széleken mindig vékony cementréteg van, mely kimosható, hamarosan oldódik is; és az így keletkezett holt térben plakk képződik, ami az íny állandó irritá­­cióját okozza. Véleményünk szerint jogos kívánság, hogy a fogpótlás széli ré­szei a plakk-kontroll és plakk-eltávolítás céljából hozzáférhetőek legyenek. A : Az irritáció zónája В : A ko-destrukció zónája A parodontológiai profilaxis tehát azt parancsolja, hogy mondjunk le a sulcus területére helyezett tömés- és koronaszélekről. A protetikusok véleménye eltér ettől. Foss [14] szerint meddő vita, hogy a margo gingivalis szintje fölött vagy alatt legyen a demarkációs zóna. A caries­­epidemiológiai adatok és a szájhigiénés szokások ismerete egyértelműen eldön­tötte a vitát az utóbbi javára. A protetikusok szerint célszerű marginális prepa­rálással és mintázással megvalósítható, hogy a szubgingiválisan elhelyezett koro­naszél anélkül kerüljön a sulcus fenekére, hogy parodontális károsodást okozna [4, 5, 6, 11, 12, 14].

Next

/
Oldalképek
Tartalom