Fogorvosi szemle, 1980 (73. évfolyam, 1-12. szám)

1980-04-01 / 4. szám

1980. április LXXIII. évfolyam 4. szám FOGORVOSI SZEMLE Fogorvosi Szemle TJ. 97—99. 1980. Szakszervezetek Országos Tanácsa (SZOT) fogorvosi rendelője, Budapest A frontfogak elmozdulását mérő műszer KOMÁÉI JÓZSEF DR. Érkezett: 1979. április 23. Elfogadva: 1979. máj'us 3. A fogágy állapotáról — a különböző paraméterek között — a fog mozgatható­ságának ismerete is fölvilágosítást ad [11]. A fog mozgathatóságát mérni Heinroth (1928) kísérelte meg elsőízben. Mód­szerét később Elbrecht (1939) indikátoréra, Werner (1942) oszcillométer hasz­nálatával igyekezett pontosabbá tenni. A gyakorlat számára is elfogadható módszert azonban csak Mühlemannak. (1951) sikerült kidolgoznia, akinek periodontométere 1/100 mm-nyi pontossággal mér. Ennél is kisebb elmozdu­lások regisztrálhatóságát ígérték az elektromágnes használatán [3], a kapacitás­különbség oszcillográfiás regisztrálásán [18] alapuló kísérletek. Ezt az igényt azonban csak az indukciós elven alapuló elektronikus készülékek [6, 8, 9, 13, 14], valamint Pősze irodalmi áttekintése szerint a háromdimenziójú holográ­­fiás mérési technikával sikerült kielégíteni. Az elmozdulást észlelő szerkezet elhelyezhető extraorálisan, olyan állványon, amelyhez egyúttal a vizsgálandó feje is támaszkodik (pl. 4, 16), ill. orálisan a fogazatra erősítve (pl. 11, valamint az elektronikus készülékek, beleértve a direkt receptor nélküli változatot is, továbbá a holográfiás technika). Az erőt általában rugós dinamó méterrel fejtik ki a fogra. Lundquist mód­szerében elektromágnessel, Hof mann gyakorlatában szinkronmotorral történik a mérendő fog megterhelése. Az elektronikus mérőműszer a pm tört részét kitevő elmozdulás mérését (pl. a fognak a periodontális térben haladó kiserek pulzulását kísérő billegésének mérését; 7) is lehetővé teszi, de elérhetetlenül drága, és elhelyezéséhez vibrációktól mentes föltételek szükségesek. A mecha­nikus mérés lehetőségei 0,01 mm-nyire korlátozódnak, de a készülék lényegesen olcsóbb; Mühlemann és Rateitschalc szerint a klinikai gyakorlat számára ki­elégítő információt nyújt. Ezt a véleményt, valamint adottságainkat figyelembe véve a fogak mozgat­hatóságának vizsgálatára a mechanikus mérési módszert választottuk. Anyag és módszer A Mühlemann-i. periodontométerrel kezdtük vizsgálatainkat. E készülék használata során azonban különböző nehézségeink adódtak. így előfordult, hogy alacsony koronájú, kúpos oldalsó fogakról a lenyomatgipsszel rögzített és az egész szerkezet tartására szolgáló, redukált lenyomatkanál az indikátoróra és a csatlakozó részek jelentős súlya miatt mérés közben levált.

Next

/
Oldalképek
Tartalom