Fogorvosi szemle, 1979 (72. évfolyam, 1-12. szám)
1979-01-01 / 1. szám
2 KÖVESI GY.—SALLAY К. meghatározást végeztünk. Ebből következtettünk az endotoxin-szenzibilizáltság fokára. Néhány betegen megismételtük a vizsgálatot a kezelés folyamán. Kontrollként fogatlan egyének szolgáltak. Anyag és módszer 15 fogágybeteget és 10 fogatlan egyént vizsgáltunk. A fogágybetegek átlag életkora (21 és 57 év között) 35 év, Russel-féle parodontalis indexük (Pl) 3-nál több volt. Parodontitisben szenvedtek; betegségüket jellemezte az elhanyagolt szájhigiénia, az ínyszéli gyulladás és a proc. alveolaris horizontális pusztulása. A fogágybetegek közül négyet kezelésük folyamán ismételten vizsgáltunk. Eltávolítottuk plakkjaikat, fogköveiket és hat napra napi 3x1 Kiion (metronidazol) tablettát rendeltünk. A szájhigiéniáról továbbra is gondoskodtunk. A kezelésre megszűnt az ínyszéli gyulladás. A négy beteg azonban parodontalis sebészi beavatkozásokra is szorult: gingivektomiát, ill. szabad ínylebeny-transzplantációt végeztünk az ínygyulladás megszűnte után. A kontroll személyek átlag életkora (51 és 70 év között) 61 év, fogatlanságuk év.ek óta fennállt. Legtöbbjük gombás szájfertőzés miatt kereste fel osztályunkat. Gram-negatív baktériumok okozta betegségben (colitis, enteritis, cystitis) nem szenvedtek. Általában helyi gomba-ellenes kezelésben részesültek, Kiiont nem szedtek. A LMI meghatározást a Szabó G. [34] által módosított Saborg és Bendixen [31]-féle módszerrel végeztük. Ennek lényege: minden személytől 20 ml vénás vért vettünk, melyet 4 : 1 arányban 5%-os dextrán (Pharmacia) oldattal kevertünk. Egy órás ülepítés után a felülmaradó fehérvérsejt (leuko-, lypho- és monocyta) tartalmú réteget leszívtuk, kétszer TC—199-ben (DIECO Láb. USA), harmadszor 10% dekomplementált borjú-vörösvérsejtekkel kimerített borjúsavó tartalmú TC—199-ben mostuk. A mosott fehérvérsejtek számát 20xl06/100 milliliterre állítottuk be. A sejtszuszpenziót 75 mm hosszú heparinozott kapillárisba szívtuk, majd 200 g-n 5 percig centrifugáltuk. A centrifugátum vonalában levágott kapillárisokat középen elválasztott tenyésztő kamrába helyeztük, melynek egyik oldalán tápfolyadék, másik oldalán antigén tartalmú tápfolyadék helyezkedett el. A kamrákat fedőlemezzel lezártuk és 16 órán át 37°C-on nedves környezetben inkubáltuk. A kivándorolt sejtek által elfoglalt területet planimetriásan mértük; az eredményt migrációs indexszel (MI) fejeztük ki: _ migrációs terület antigén jelenlétében migrációs terület antigén nélkül Minden vizsgálatot legalább kétszer végeztünk el, és az eredmények középarányosát tekintettük véglegesnek. Az endotoxinon kívül tisztított tuberculin antigénnel (PPD) is elvégeztük a migráció-gátlást. Az eredményeket kétmintás Student ,,t” próbával értékeltük. Antigénként Escheria coli—055-ből (Human Oltóanyagtermelő és Kutató Intézet, Budapest) fenol vizes kivonattal [37] nyert endotoxint (100 /xl-t kamránként) használtunk. A fogágybetegektől első jelentkezésükkor, tehát kezelés előtt, vettünk vért. A négy betegtől ezen kívül a Klion-kúra befejeztével, azaz egy hét múlva és műtét után két héttel, azaz az első vizsgálat után kb. 4 héttel is vettünk vért LMI vizsgálatra. Eredmények Az endotoxinnal provokált, kezelés előtti LIF termelést meghatározó migrációs index (MI) értékeket mutatja az 1. ábra. Mind a 15 fogágybeteg MI-je 0,6 alatt, mind a 10 fogatlan kontrolié 0,7 fölött volt. Tuberculinnal mindkét
