Fogorvosi szemle, 1978 (71. évfolyam, 1-12. szám)

1978-07-01 / 7. szám

218 BOHÁTKAL Fogorvosi Szemle 71. 218—220. 1978. Debreceni Orvostudományi Egyetem, Slomatologiai Klinika (igazgató : Adler Péter dr. egyetemi tanár) A mandibula osteosynthesise ferde furatú lemezzel BOHÁTKA LÁSZLÓ dr. Technikai munkatárs: ILÓRA-NA6Y LÁSZLÓ Érkezett: 1977. szept. 19. Elfogadva: 1978. jan. 7. A törött állkapcsot leggyakrabban ma is az alsó és felső fogsorra helyezett kü­lönféle sínekkel, ill. ezek mandibulo-maxilláris rögzítésével immobilizáljuk. Bizonyos esetekben ez a hagyományos módszer nem elegendő a törött csontok fixálásáig, ezért a jobb és gyorsabb gyógyulás érdekében osteosynthesist vég­zünk. Klinikánkon egészen a közelmúltig drótot, illetve vastag műanyag fona­lat használtunk csont varrat hoz, 1974-től azonban a Luhr által ajánlott komp­­ressziós lemezt. Drótvarratokkal nem lehet kellő kompressziót létrehozni, ezért minden eset­ben szükségesnek tartottuk az intermaxilláris rögzítést is. Főként az álltájéki törések rögzülésével nem voltunk elégedettek; itt a kettős rögzítés ellenére is létrejöhet elmozdulás az izomerő hatására. A velőűr-szegezés mellett a törvégek szilárd rögzítésére a lemezes osteosynthesis ígérkezett a legjobb módszernek, mellyel hazánkban is többen kísérleteztek [2, 9, 10]. Figyelembe véve a mandi­bula anatómiai viszonyait, a lemezt és a csavarokat csak a bázison helyezhetjük el. Ebből következik, hogy a hagyományos Luhr-lemezekkel főként a lemezek helyén, a mandibula alsó szélén keletkezik kompressziós erő. Ezt Champy és mts. fotoelasztikus eljárással is igazolták. A processus alveolarisban lényegesen csekélyebb a kompressziós, holott ezen a területen mozgás, ill. mozgási kísérlet során a kétoldali rágóizomzat hatására feszítő erők keletkeznek, melyek elmoz­dulást okozhatnak [3, 5, 8]. Ennek elkerülésére Niederdellmann és mts. új típusú lemezt szerkesztettek, mely kiküszöböli a Luhr-lemez fentebb említett hiányos­ságát. Az új lemez segítségével funkciósán stabil csontegyesítést lehet végezni. Újításuk lényege, hogy míg a hagyományos lemezek furatai a lemez tengelyé­vel párhuzamosan horizontálisan helyezkednek el, addig az új funkciós lemez­nek csak a középső furatai esnek a tengelybe, a szélső furatai viszont azzal 45°-os szöget zárnak be. A két lemez különböző hatását fotoelasztikus módszer­rel vizuálisan is bizonyították. Az erővonalak láthatóvá tételével modellen iga­zolták, hogy a 45°-os furatú lemez hatására a csavarok becsavarása után távol­hatásként a processus alveolaris magasságában is számottevő kompressziós erő keletkezik. E közlemény megjelenése után feladatul tűztük ki, hogy a helyesnek vélt el­vek alapján szerkesztett, ill. készített lemezzel egyesítsük a törött csontot. A lemezeket saját technikai laboratóriumunk vitalliumból készíti különböző méretben (1. ábra)', ugyanitt készülnek a csavarok is. Ezeket részben előre gyártja, részben az aktuális szükségletnek megfelelően ad hoc készíti Flóra- Nagy László. 1975 áprilisa óta 20 esetben (17 férfin, 3 nőn, életkoruk 18 ás 56 év között volt) végeztünk osteosynthesist ezen új típusú kompressziós lemez­zel. 7 esetben a corpusnak az angulus mandibulae és az álltájék közötti terüle­tén, 13 esetben álltájéki törések rögzítésére használtuk*. Csekély számú meg­* A betegek térítésmentesen kapják a lemezeket, mert saját technikai laborató­riumunkban készülnek. A felhasznált anyagot egyetemünk Orthopaed Klinikája bocsá­totta rendelkezésünkre. A fogtechnikai laboratóriumunkban dolgozó tudományos segéd­munkatárs fő-munkaidőben készíti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom