Fogorvosi szemle, 1978 (71. évfolyam, 1-12. szám)
1978-07-01 / 7. szám
BESZÉD ÉS FOGAZATI RENDELLENESSÉGEK 199 III. táblázat A halmozott anomáliák gyakoriságának összehasonlítása az egyéb anomális nélküli szigmatizmussal A személyek száma % Szigmatizmus sztridensz (anomália nélkül) Szigmatizmus sztridensz (szűkülettel, mélyha-25 41 rapással, magas szájpaddal) 36 59 összesen: 61 100 alkalmasságát. Az 1974/75-ös tanévben a Gyermekfogászati Közp. munkatársainak (Báder JMolnár V., Varga É.) közreműködésével ezt orthodontiai szűréssel is kiegészítettük. A 317 felvételizőből 220 egyénen volt fogazati eltérés; 113 minősült beszédhibásnak. Több, mint kétharmadukon (97) egyértelmű összefüggést találtunk a két rendellenesség között. Egy részük emiatt minősült felvételre alkalmatlannak. Ez is a rendellenességek korai, komplex kezelésének fontosságát húzza alá. Logopédusok tapasztalata szerint ui. az orthodontusok közreműködése megkönnyíti, eredményesebbé és gyorsabbá teszi munkájukat. Az egyre szélesedő komplex terápia térhódítása hozta meg egymás területe megismerésének igényét is. A logopédusok képzésébe, valamint továbbképzésébe az orthodontiai alapfogalmak már szervesen beépültek. Kívánatos lenne, hogy ez a szempont a fogorvosok oktatásában is érvényesüljön, megalapozva ezzel a következő generáció szélesebb látókörű, magasabb igényű tevékenységét. Összefoglalás A szerző 363 3— 18 éves gyermek közös (orthodontiai — logopédiai) vizsgálata alapján kétfajta összefüggésre hívja fel a figyelmet. Óvodáskorban a nyitott harapás/prognathia — nyelvlökéses nyelés — szigmatizmus interdentális, a pubertástól kezdve pedig a fogívszűkület, mélyharapás, magas szájpad — szigmatizmus sztridensz szoros előfordulására. A korai komplex terápiás kísérlet szignifikánsan jobb eredményt mutat a hagyományossal összevetve. Az együttes korrekció a későbbiekben is gyorsabb, eredményesebb. A szerző a magasabbszintű ellátás érdekében tehát indokoltnak tartja a logopédiai alapismeretek beépítését a fogorvosi képzésbe. IRODALOM: Barrett, R. H.—Hanson, M. L. : Oral myofunctional disorders. Mosby, St. Louis, 1974, 88. old. — Fröschels, E. : Lehrbuch der Sprachheilkunde. Deuticke, Leipzig, 1913. — Krech, H. : Die Behandlung gestörter S-Laute. Volk u. Gesundheit, Berlin, 1969, 16—22. old. — Arnold, G. E. : Pathology of the speech organs: Dysglossia. In: Luchsinger, R.—Arnold, G. E. : Voice-Speech-Language. Wadsworth, Belmont, 1965, 645—647. old. —Lear, G. S. G.—Moorrees, C. F. A. : Am. J. Orthod. 56, 379 (1969). — Rehák G.—Kovács E.—Frigyesi A. : Pogorv. Szle. 67, 38 (1974). — Rehák G.—Kovács E. : Fogorv. Szle. 68, 135 (1975). -— Kovács-Vass, E,-—Rehák, G. : Proc. XVIth Int. Congr. Logop. a. Phon., Interlaken, 1974. Karger, Basel, 1976. — Reichenbach, E. : Wise. Z. Univ. Halle. Ges.-Sprachw. Reihe 5, 1956, 501. old. Э. В. Ковач: Связь между речью и аномалиями зубов На основании ортодонтологического-логопедического исследования 363 детей б возрасте от 3 до 18 лет, автор указывает на наличие следующей взаимосвязи: на встречаемость в дошкольном возрасте открытой прогнатии прикуса- глотание с толчком языка- межзубной сигматизм, а начиная с пубертатного возраста — сужение зубной дуги, глубокий прикус, высокое нёбо и шипящий сигматизм. Попытка раннего комплексного лечения дает достоверно лучший результат, чем традиционная терапия.
