Fogorvosi szemle, 1978 (71. évfolyam, 1-12. szám)
1978-06-01 / 6. szám
184 AZ ALVEOLITIS GYÓGYÍTÁSA Fogorvosi Szemle 71. 184—186. 1978. Fővárosi István Kórház, Szájsebészeti Osztály (főorvos: Péter Viktor dr.); Fővárosi János Kórház, Szájsebészeti Osztály (főorvos: Gyenes Vilmos dr.) Új eljárás az alveolitis gyógyítására PÉTER VIKTOR dr., GYENES VILMOS dr. és TÓTH KÁLMÁN dr. Érkezett: 1977. jún. 16. Elfogadva: 1977. szept. 21. A Központi Stomatologiai Intézet adatai szerint 1974-ben a magyarországi felnőtt fogászati rendeléseken kb. 2,5 millió fogeltávolítás történt. Az extractio leggyakoribb szövődménye az alveolitis. Illyés [6] az alveolitis előfordulásának felső határát 4—5%-ra teszi. Az István Kórház szájsebészeti ambulanciáján 1976-ban 100 fogeltávolításra 1,4 alveolitis jutott. A János Kórházban és a hozzátartozó három budapesti kerület rendelőintézeteiben azt vizsgálták, hogy hány alkalommal vált szükségessé a betegek visszarendelése. Azt találták, hogy 1976-ban ezen osztályokon 29 410 fogeltávolítás történt, és ugyanebben az évben 3204 esetben került sor alveolitis miatt utókezelésre. Véleményünk szerint — szájsebészeti osztályokról lévén szó, és az exractiók többségét mi végeztük — ez az arány az országos átlagnál jobbnak tekinthető, és ezért joggal feltételezzük, hogy hazánkban egyedül az állami betegellátás keretén belül évente legalább 35 000 esetben fordul elő ilyen postextractiós szövődmény. Adler [1] szerint az alveolitis nem teszi ugyan szükségessé a beteg hospitalizálását, de a heveny tünetek lezajlásáig átlagban 4 napig munkaképtelen, és ez idő alatt betegállományban kell tartani. Magyarországon tehát évente mintegy 140 000 munkanap kieséssel kell számolni alveolitis miatt. A megelőzés alapelveinek betartásával az alveolitisek száma csökkenthető, de a már kialakult akut stádiumban Szabó [11] szerint csak a beteg fájdalmát tudjuk enyhíteni. A kialakult csontgyulladást megszüntetni nem tudjuk, és az végül a csont körülírt elhalásához vezet. A compacta-lemezben, szerkezete és vékonysága folytán, sejtkárosodás és necrosis, a határos spongiosában pedig reaktív gyulladás játszódik le, és ez a folyamat 12-15 napig is elhúzódik. A vérzés, vagyis a szétesett vérrög pótlása, az alveolust bélelő compacta felszínes necrosisa miatt nem következik be (Adler). Kialakult alveolitis esetén többnyire aktív sebészeti beavatkozás szükséges, melynek során az alveolusban levő szétesett coagulumot, a fertőzött csont- és gyökérhártya-maradványokat és a fogmedernyúlvány berepedt, letört darabjait el kell távolítani. Az üresen hagyott alveolusban még a leggondosabb kitakarítás után sem biztosítottak a gyógyulás feltételei. Az utókezelésre használt gyógyszereknek és eljárásoknak a száma alig áttekinthető. Ezek közül csak néhányat sorolunk fel. Mourfield [9] erythromycin-tartalmú csúcsokat helyezett a kitakarított alveolusba és igen jó eredményekről számolt be. Allergiás reakciót nem észlelt. Erickson [4] bacitracin- és polymixin В-tartalmú kenőcsöt készített, amit gézre kenve helyezett az alveolusba, és ezt az egészséges granulációs szövet megjelenéséig másodnaponként cserélte. Linn [8] az eltávolított alsó bölcsességfog medrébe profflaktikus célból 50 000 NE kristályos penicillint tartalmazó tablettát helyezett. A kezelt és kezeletlen csoportok között nem talált szignifikáns különbséget. Verbic [13] 50 mg chlortetracyclin-tartalmú tabletták helyi implantációjának hatását vizsgálta, és úgy találta, hogy az alveolitisek aránya 38%-kal volt kevesebb mint a kezeletlen esetekben. Trauner [12] az excochleált alveolust orthoform-porral töltötte meg; a fájdalom, valamint a gyulladásos tünetek gyors csökkenéséről számolt be. Dóczi és Hollósi [3] az excochleatio után Chlumsky-oldattal átitatott gézcsík behelyezését és annak 48 óra múlva történő eltávolítását javasolta. Közlemény ükben hivatkoznak Fischerre, aki a jelentkező fájdalmat neuritisnek tulajdonította és . ezért nagy adag B, vitamin adását ajánlotta. Illyés [6] vazelinben oldott penicillin kalcium-sóját tamponnal vitte a fogmederbe. Sömjén [10] az alveolusba, naponta történő hype^olos átmosás után, triklórecetsavas és tripszin-hintőporos Fibrospumot helyezett. Berényi [2] és mtsai a szaliciláttartalmú Apernyltől terápiás hatást nem, de jó lokális fájdalomcsillapítást észleltek. Évek óta tartó Bioplast kísérleteink során igen kedvező eredményeket észleltünk a csontszövet regeneratív folyamataiban. Közleményünk bevezető részében említett statisz
