Fogorvosi Szemle, 1976 (69. évfolyam, 1-12. szám
1976-03-01 / 3. szám
COOKE-FÉLE BETEGSÉG 75 r. K e c T x e H, H. UIohkoah: EoM3Hb KyKa (3KtnoH.mecKuü seospacfmecKuü R3blK ) AßTopbi H3JiaraiOT HaŰJiKwaBmHHCH hmh cjiyqaH 3KTonHBecKoro reorpatjmqecKoro H3biKa h npejyiaraioT gun stoh 6ojie3HH o6o3HaneHHe 6ojie3HH KyKa. Ohh H3JiararoT Ha- ÖJUOgaBIUHeCH HMH CTa«HH TMeHHfl 6one3HH. Dr. G. Keszthelyi und Dr. I. Sonkodi: Cooke’sehe Krankheit. Ektopische Lingua geographica Autoren berichten über einen ektopischen Lingua geographica-Fall und empfehlen die Bezeichnung Cooke’sche Krankheit als Namen der Erkrankung. Die von den Autoren beobachteten Stadien des Krankheitsverlaufs werden bekanntgegeben. Es wird auf die Möglichkeit des gleichzeitigen Bestehens einer Psoriasis so wie des Reiter’ Syndroms hingewiesen. Fogorvosi Szemle 69. 75—77. 197G. Kaposvári Rendelő Intézet (igazgató: Csitári László dr.) fogászati osztályának közleménye Temporomandibularis diszfunkció előfordulásának gyakorisága és ellátása Irta: CSAPLÁBOS ZSUZSA dr. A külföldi és hazai szakirodalom egyaránt foglalkozik az articulatio temporomandibularis nem organikus, csupán működésbeli zavaraival, melyek fókuszában a nagy fájdalom, esetleges szájzár, beszéd és evés korlátozottság áll. A sokszor elviselhetetlen szenvedések miatt a betegek a körzeti orvost, fogorvost, fülészetet vagy az ideggyógyászati szakrendelést keresik fel. Tüneti terápia: ganglion blokkolók, B vitaminok, salicylátok, fájdalomcsillapítók kevés javulást eredményeznek, a fájdalom explosiv erővel tér vissza. Felvetődött a kérdés: „Vajon mennyi azon betegek száma, akik ilyen panaszokkal a fülészeten és ideggyógyászati szakrendelésen jelentkeznek ?” Felkértük e két szakrendelést és a kaposvári kórház fogászati osztályát, amennyiben az ilyen betegeken saját területükön organikus elváltozást nem találnak, utalják osztályunkra. Sejtésünk, mely feltételezte a temporomandibularis ízület diszfunkciójának magas számát, igazolást nyert. Hazánkban Kemény [6] és Ember [3] foglalkozott behatóan a kóros reflexmechanizmus által létrejött retro-, pro- és lateropulsiós kényszerhelyzetekkel. Rendelő intézeti gyakorlatban Sztrilich [13] közli retrusiós kényszerhelyzetben levő betegeinek vizsgálatát és ellátását. A külföldi irodalomban először Costen írta le a syndromát, melynek jellegzetessége: hallászavar, fülzúgás, fül- és tarkótáji fájdalom, esetleg szédülés stb. Szerinte a m. pterygoideus externus nyomást gyakorol az Eustach-kürtre. A szerzők egységesen állást foglalnak arra nézve, hogy az elváltozás működésbeli és nem organikus. Izomspasmust tesz felelőssé a fájdalomért Kellgren [5] és Sicher [12], Vaughan [16] azt gondolta, hogy a m. pterygoideus externus gyűrődése a fájdalmi faktor. Schwartz [9, 10, 11] öt év alatt 500 beteget vizsgált; a diszfunkciót rágóizom spasmus kísérte, s a velejáró fájdalom kisugárzott fej, nyak, váll felé is. Köztük négyszer több volt a nőbetegek száma, mint a férfiaké. Costen-syndroma publikációja óta a terápia metódusa csak a gyakori szájnyitás „Open the bite” volt. Thomson [14, 15] így ír: ,,A mandibula mozgása függvénye a veleszületett izomaktivitásnak, melyet proprioceptiv receptorok ingerületei stimulálnak. Bizonyos körülmények között az ingerek olyan reflex választ hozhatnak létre, melyek az izmok spasmusához, ill. kifáradásához vezetnek; ez az oka a fájdalomnak. A fogak elvesztése megváltoztatja a szabályos
