Fogorvosi Szemle, 1976 (69. évfolyam, 1-12. szám
1976-06-01 / 6. szám
GYÖKÉRTÖMÉS 173 Fogorvosi Szemle 69. 173—175 1976. A Központi Stomatologiai Intézet (igazgató: Orsós Sándor dr. egyetemi tanár) közleménye A gyökértöméssel kapcsolatos sebészi beavatkozásokról írta: HORVÁTH LÁSZLÓ dr. Az 1954-ben megjelent továbbképző füzetemből idézek: „Régebben sokan voltak, de még ma is akadnak, akik tévesen, illetőleg feleslegesen a legkisebb periapicalis kórfolyamat gyógyítását is a gyökércsúcs-resectiótól várják. Ez a túlhajtott alkalmazása az utolsó 10— 15 évben a kívánt egészséges mértékre korlátozódott. . . A gangraenás fogakat legtöbb esetben tisztán konzerváló eljárással is sikerül meggyógyítani. A műtétek azokra az esetekre korlátozódnak, ahol sebészi beavatkozással igyekszünk a gyökértömést tökéletesebbé tenni (pl. resectió, retrográd gyökértömés, odontoschisis stb.), vagy a periapicalisan levő elváltozás sajátossága miatt kell sebészileg beavatkozni (cysta radicularis), vagy pedig akut gyulladásos tünetek kényszerítenek a sebészi beavatkozásra (periodontitis apicalis acuta, abscessus intraalveolaris).” Megelégedéssel állapítjuk meg, hogy az intézet megalakulása után rövid idő alatt kialakított javallataink ma is változatlanul érvényesek. Ezek szerint dolgozunk és természetesen ennek helyességét hangsúlyozzuk továbbképző tanfolyamainkon is. Az indikációkat 3 fő csoportra osztjuk: 1. Amikor a gangraenás gyökércsatornát csúcsig falálló gyökértöméssel nem tudjuk ellátni. 2. Amikor a periapicalis elváltozás sajátossága miatt kell műtétet végezni. 3. Amikor a gyökértömés után fellépő tűrhetetlen fájdalom vagy gyulladásos tünetek miatt kell sebészileg beavatkozni. Ad 1. Gyökércsúcs-resectiót végzünk, ha az elhalt pulpájú fogat csúcsig érő gyökértöméssel ellátni nem tudjuk. Az egy-gyökerű fogakon csak a csúcsi harmadot távolítjuk el, mert különben a fog stabilitása veszélybe kerül. A resectiós síkig a gyökértömésnek tömörnek, falállónak kell lennie, csak ilyen esetben számíthatunk jó eredményre. A gyökércsatorna csúcsi harmadának tömési akadályát általában anatómiai variációk okozzák; nagyfokú görbület vagy szűkület. Ha ilyen fogakon a gyökércsatorna csúcsig érő feltárását erőltetjük, akkor a tágító műszerünk megszorulva betörhet a csúcsi harmadban, így pedig a gyökércsatorna irányának egyenes folytatásaként ál-utat fúrhatunk, és ezek a szövődmények kizárják a csúcsig érő korszerű gyökértömés elkészítésének lehetőségét. Itt szeretném hangsúlyozni, hogy ha a gyökértágító műszer törik be a csúcsi részen, akkor műtét kapcsán előbb távolítsuk el a betört műszert és csak utána — műtét közben — tömjük meg a gyökércsatornát. Ha a csúcsi harmadig sem tudjuk megtömni, és a fogat meg akarjuk tartani, retrográd gyökértömést kell készítenünk. A leggyakoribb, hogy a csak cementtel készült gyökértömést nem tudjuk eltávolítani. Ha csapos fog fölött képződött periapicalis elváltozás, közömbös a gyökértömés anyaga, mert azt koronán keresztül nem tudjuk korrigálni. Gyermekkorban elhalt fogak tölcsérszerűen tág gyökércsatornáját gyakran kell retrográd gyökértöméssel kiegészíteni. Tapasztalataink több száz retrográd gyökértömés készítése után nagyon jók. Mégis csak szükségmegoldásként alkalmazzuk, mert elkészítése műtétet tesz szükségessé, és a retrográd gyökértömés elkészítése nagy gyakorlati jártasságot igénylő minuciózus eljárás. Általában egyszerű gyökértömés után, ha 1 év elteltével a periapicalis elvál