Fogorvosi Szemle, 1976 (69. évfolyam, 1-12. szám
1976-06-01 / 6. szám
174 HORVÁTH LÁSZLÓ DR. tozás nem javul vagy éppenséggel romlik, kicseréljük a gyökértömést, anélkül, hogy műtétet végeznénk. Ugyanezt tesszük a resectió után is a nem gyógyuló esetekben, feltéve, ha a röntgenkép nem mutat valamilyen műtéti technikai hiányosságot (például resecált, de bent hagyott apex). Ad 2. A legtöbb periapicalis kórfolyamat meggyógyul konzerváló kezelésre. A cysta radicularis az az elváltozás, amelyet mai ismereteink szerint is csak sebészileg tudunk gyógyítani. A cysta radicularis tömlős daganat, amelynek hámtokja van, bennéke pedig koleszterin kristályokat tartalmazó folyadék. Ha a cysta még nem alakult ki teljesen, tehát cystikusan elfajult granulomáról, cysto-granulomáról van szó, ilyenkor belsejében még sarjszövet található. A cysta patogenezisére vonatkozólag ma is az az elfogadott álláspont, hogy a cysta radicularis az elemi foglécből visszamaradt Malassez-féle hámszigetek proliferációjából keletkezik, ha azokat krónikus inger éri: a gyökérhártya gyulladása, a cysta radicularis képződésének előidéző oka. Élő fogbelű fogak gyökércsúcsa körül cysta radicularist sohasem találunk. A cysta radicularis kórisméjét illetően a röntgenképre vagyunk utalva. Sokszor előfordul, hogy bár a röntgenkép a cysta klasszikus képét mutatja, mégis in situ, granulomát, cystogranulomát vagy abscessus apicalis chronicust találunk. Érzésem szerint a közlemények, amelyek arról számolnak be, hogy konzerváló eljárással sikerült a cysta radicularist meggyógyítani, a diagnózis említett pontatlanságára vezethetők vissza. Más szóval, amelyik meggyógyult, nem is volt valódi cysta. Tehát cysta radicularis kórisme esetén a gyökértömés elkészítése után sebészileg avatkozunk be, elvégezzük a cystectomiát, azaz a cystafal eltávolítását. Resectiót csak akkor végzünk, ha az apex a cystafal maradéktalan eltávolítását akadályozza. A műtétet célszerű közvetlenül a gyökértömés elkészítése után elvégezni, ezért ilyen esetekben ne alkalmazzunk pasztás gyökértömő anyagokat, mert azok megszilárdulása 6 órán túl következik be. Ad. 3. Ha a gyökértömést követően akut gyulladásos tünetek lépnek fel, a fog spontán is erősen, de összeharapáskor vagy érintésre tűrhetetlenül fáj, sürgős feladatunk a beteget ettől a kínzó szenvedéstől megszabadítani. A fájdalom közvetlen oka a periodontalis rés apicalis részén meggyűlt lobtermék, amely feszítőleg hat a periodontiumban és a processus alveolarisban levő idegelemekre. Ebben a stádiumban a fog gyökércsúcsa körüli terület kicsit duzzadt, oedemás. Ilyen esetekben periodontitis acuta serosa vagy purulenta, más szóval abscessus apicalis acutussal állunk szemben. Ha a folyamat tovább terjed, a genny áttör a processus alveolaris csontos falán és a lobtermék subperiostealisan vagy esetleg már submucosusan helyezkedik el. Ilyenkor a környező szövetek kifejezett duzzanata, a punctum maximumban fluktuáció észlelhető. A fentiekből logikusan következik, hogy ha a lobtermék még intraalveolarisan van, fistula arteficialist kell készítenünk, ha pedig már áttört a csontos falon, kielégítő eredményt kapunk az incisiótól. Azokban az esetekben, amelyekben a tűrhetetlen fájdalom miatt fistula arteficialist készítünk és a periapicalis térbe nagyobb mennyiségű gyökértömő anyag került, egyúttal elvégezzük a periapicalis curettage-t is. A fistula arteficialis nagyon hálás beavatkozás, mert elkészítése után teljesen megszűnik a beteg fájdalma. 1957-ben és 1961-ben két különböző referátum elkészítése érdekében évi statisztikát készítettem az Intézet I. számú szájsebészet rendelésén az előbb felsorolt indikációk alapján végzett sebészi beavatkozásokról és az ugyanezen idő alatt végzett gyökértömésekről. Mind a sebészi beavatkozások, mind a gyökértömések az intézet ilyen irányú ténykedéseinek körülbelül a felét teszik ki. A fenti 2 év már meglevő adatai miatt természetesnek tűnt, hogy az elmúlt év (1975) statisztikáját is ugyanezen részlegre vonatkoztatva adjam meg. Itt még
