Fogorvosi Szemle, 1976 (69. évfolyam, 1-12. szám
1976-05-01 / 5. szám
148 KESZTHELYI GUSZTÁV DR. és M2, illetve az Mj, de ez mindig egyéb régióbeli fogcsírák hiányával vagy más ectodermalis képlet zavarával társul. Így a közelmúltban leírt esetben is valószínűbbnek látszik az a feltételezés, hogy a 36, 46 korai extractiónak esett áldozatul. E feltételezés mellett szól a 85, 75 rtg-képen jól látható hiánya; a 45 és 35-öt még csont borítja. A közölt röntgenogrammon nem látszik a hiányzó tejfogak alveolusa sem. Egy-egy fogcsíra aplasiája, amit a 36, 46 hiányának magyarázatául Tarján említ, könnyen elképzelhető, de inkább uni- mintsem bilaterálisán. Sokkal óvatosabban értékelte Freisfeld ezzel analóg észleletét. IRODALOM : 1. Freisfeld, M.: Seltener Fall von Nichtanlage unterer Seehsjahrmolaren. Dtsch. zahnärztl. Z. 28, 1136 (1973). ■— 2. Gorlin, R. J., Goldman, H. M.: Thoma’s Oral Pathology. Mosby, St. Louis, 1970. — 3. Tarján I.: Az alsó első maradó molaris szimmetrikus izolált aplasiája. Fogorv. Szle. 68, 53 (1975). M. B o T H K : Hehcomopbie HaöAwdeHUH e C6H3U c uucachhum omKAOHemieM 3yöoe Abtop H3JiaraeT Tpn npnMepa HHCJieHHbix Bapnaunn 3y6ob. Dr. M. B o t y i k: Beobachtungen über die zalüenmässige Abweichung der Zähne Drei verschiedene Eigenarten einer zahlenmässigen Variation der Zähne sind bekannt. Fogorvosi Szemle 69. 118—151. 1976. A Szegedi Orvostudományi Egyetem Fogászati és Szájsebészeti Klinikájának (igazgató: Tóth Károly dr. egyetemi tanár) közleménye A mikroorganizmusok és a száj védekező mechanizmusa írta: KESZTHELYI GUSZTÁV dr. A száj ökológiai egység, melyben az élő és élettelen tényezők bonyolult kölcsönhatásainak eredménye egyszer egészség, másszor betegség. Az állandóan változó környezeti tényezőkkel szemben a szervezet a homeostasis fenntartására törekszik. A parazitizmus általános jelenség a biológiában. A magasabbrendű élőlények szervezetében található obiigát parazitáknak csak kis százaléka okoz betegséget. Az a tény, hogy a parazitizmus általános és ennek ellenére a nyilvánvaló betegség viszonylag ritka arra enged következtetni, hogy legtöbbször egyensúlyi állapot alakul ki a szervezet és a parazita között. A mikrobák és a szervezet kölcsönhatása esetenként káros, de lehet hasznbs is, amint ezt a bélbaktériumok esetében is tapasztalhatjuk. A parodontium épsége a fog koronájának környezete és a fog gyökere körül levő szövetmiliő közötti egyensúlytól függ. E két régió közötti egyensúly természetéből következően az egyikben bekövetkezett változás, nagy valószínűséggel változást hoz létre a másikban is. A száj születéskor még steril, később igen sokféle és nagyszámú mikroorganizmus található meg benne. Pár órával a születést követően az aerob baktériumok már kimutathatók. Az anaerobok a tejfogak áttörését követően jelennek meg. Egy ml nyál 43 X 10e-tól 5500 X 106-ig terjedő számú baktériumot tartalmaz [42]. A szájból gyakrabban izolálható baktériumtörzsek száma harminc körül mozog. Érthető, hogy ez a parazita baktérium populáció nagyban befolyásolja a száj képét. A száj dinamikus biológiai rendszernek tekintendő mind a különböző
