Fogorvosi Szemle, 1976 (69. évfolyam, 1-12. szám

1976-05-01 / 5. szám

142

VIGH IMRE DR. ÉS MTSAI

fog legerősebb rögzítői, és ezek közül a rezekció alkalmával a csúcsi rostok teljesen, a ferde rostok részben, maga a fogágy és a csontszerkezet csúcsi régiójának pedig közel egyharmada pusztul el.

A periapicalis elváltozást mutató, de jól gyökérkezelt fogaknál bekövetkező csontregeneráció folyamán a szervezet zavartalanul, az eredeti struktúrához hasonló trajectoriális szerkezetet épít fel a funkciója során. A műtét utáni újra képződött csont, anyagára nézve azonos az ép csonttal. Vizsgálataink szerint, azonban az itt kialakult csont szerkezete sohasem tekinthető azonosnak a nem rezekált fogak periapicalis csontszerkezetével. Csökkentebb értékű csont alakul ki, melynek szerkezetrendszeréből hiányzanak a normális funkció hatására kialakuló csontgerendák és itt ezen a területen, az extractióhoz hasonlóan nem találhatók meg a trajectorium perialveolárék [10].

Csontszerkezeti vizsgálataink szerint ezen trajectoriumok hiánya az egyik legfontosabb oka annak, hogy a csonkolt fogak kevésbé ellenállóak a megterhelésekkel szemben. A másik ok pedig a rövidebb gyökérhossz, valamint a fog forgástengelyének és súlypontjának kedvezőtlen megváltozása.

Vizsgálataink eredményei azt bizonyítják, hogy a jól elkészített gyökértömések közel azonos százalékban gyógyulnak, mint a műtéttel kiegészített gyökérkezelt fogak. A rezekció nélküli esetekben a fog fiziológiai funkciója nem károsodik, a rögzítésben résztvevő parodontium rostjai és a csontszerkezeti trajectoriumok megmaradnak, vagy az elpusztultak helyére teljes értékű újak képződnek. Fontos szempont az is, hogy a pácienseket sem pszichés, sem műtéti trauma nem éri [2, 10],

IRODALOM: 1 .Balogh—Skaloud—Varga•—Berényi: Szájsebészet. Medicina. Budapest, 1962. — 2. Csernyei J.: Zahnärztl. Welt, 60, 740 (1959). — 3. Goldmann, H. M.: Periodontia. E. Mosby, St. Loúis, 1949.— 4. Haunfelder, 1).: Dtsch. zahnärztl. Z. 21, 748 (1966). — 5. Horváth L.: A periapicalis tér sebészete. Egészségügyi Könyvkiadó, Budapest, 1954. — 6. Horváth L.—Fűrész I.: Fogorv. Szle, 46, 162 (1953). —

7. Sugár L.: Fogorv. Szle, 46, 75 (1953). — 8. Thoma, K. H.—Robinson, H. B. G. : Oral and dental diagnosis. Philadelphia—London, 1960. — 9. Trauner, R.: Wurzel— Wurzelspitzenresection. München—Berlin, 1955. — 10. Vigh I. — Csányi K. : Fogorv. Szle, 66, 532 (1972).

H. Bar, 3. B o p o m, >K. Hajt: CpaemimenbHoe uccMdoeamie pe3yAbmamoe Kopneeoeo jienenun, donoAHennoeo nepuanuKaAbnoü onepaqueü

CpaBHHBan pe3yjibTaTbi gecHmneTHeií npoBepKH 540 3y6ob, jieanBiunxcH 3a 10 aeT no noBOfly xpoHiinecKHX huh ocTpbix nepHanHKajibHbix H3MeHeHHH, noKa3biBaioT, hto bh3«opoBJieHHe b pe3eimpoBaHHbix cnyaanx cocTaBjiaeT 88%, b cnyqaax 6e3 onepaunn — 84%.

Dr. I. Vigh, Dr. É. Boross und Dr. Zs. Nagy: Vergleichsuntersuchungen der, mit periapikaler Operation ergänzten Wurzelbehandlungen

Die Ergebnisse von, wegen chronischer bzw. akuter periapikaler Veränderungen ausgeführten 546 Wurzelbehandlungen wurden nach lOjähriger Kontrolle verglichen. Die Heilung der mittels Resektion behandelten Fälle zeigten einen 88%igen, diejenigen ohne operativen Eingriff einen 84%igen Erfolg. Die Autoren weisen auf die Wichtigkeit einer Beurteilung der Indikation, hin.

Fogorvosi rendelő felszerelése eladó!

(Olajpumpás szék; unit. t. gép, légkompresszor; műszerek) Telefon: 663-316