Fogorvosi szemle, 1975 (68. évfolyam, 1-12. szám)
1975-03-01 / 3. szám
ODONTOMA COMPOSITUM 73 A. E.: Schweiz. Mschr. Zahnhlk. 61. 1099. 1961. — 20. Stafne, E. G.: Oral Surg. Med. Path. 18. 616. 1964. — 21. Thoma, K. H.: Oral Pathology. Mosby St. Louis 1954. 1223. — 22. Vámos I.: Az odontogen daganatok klinikopathologiája és korszerű gyógyítása. Kandidátusi ért. Budapest 1972. — 23. Vámos I.—Csiba A.: Fogorv. Szle. 58. 142. 1965. — 24. Végh T.: Fogorv. Szle. 66. 339. 1973. — 25. Winter L. : Fogorv. Szle. 41. 312. 1948. П. Понграц: Некоторые практические и теоретические вопросы Odontoma compositum conglobatum В связи с двумя случаями одонтомы автор излагает свое мнение о встречаемости, проявлениях и патологической классификации одонтом. Он констатирует, что случаи odontoma compositum conglobatum, не содержащие опухолевой ткани и состоящие исключительно из ненормально развившихся зубов, следовало бы на основании своей формы проявления и клинического поведения причислить к специальной группе и он предлает термин одонтоид, указывая этим на их патологическую принадлежность. Автор указывает на некоторые проблемы терапии. Dr. Pongrác z, Р.: Einige praktische und theoretische Fragen über das Odontoma compositum conglobatum Autor gibt in Zusammenhang mit zwei Odontom-Fällen seine Meinung über das Vorkommen, Manifestation und pathologische Einteilung der Odontomen bekannt. Er stellt fest, dass es richtig wäre, die kein Tumorgewebe enthaltenden und ausdrücklich aus missgestalteten Zähnen bestehenden Odontoma compositum conglobatum Fälle aufgrund ihrer Erscheinungsform und ihres klinischen Verhaltens in Sondergruppen einzuteilen. Auf die pathologische Zugehörigkeit dieses Odontoms hinweisend schlägt Autor die Bezeichnung „Odontoid” vor. Es macht auf eingie Behandlungsproblemen aufmerksam. Fogorvosi Szemle 68. 73—76. 1975. A Szegedi Orvostudományi Egyetem Fogászati és Szájsebészeti Klinikájának (igazgató: Tóth Károly dr. egyetemi tanár) közleménye A tuberculum alveolare mandibulae protheticai felhasználásának lehetőségei Irta: PRÁGAI GÉZA dr. és MARI ALBERT dr. Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy a teljes alsó lemezes fogpótlás alaplemeze a tuberculum alveolare mandibulaera (továbbiakban: TUB) kiterjeszhető-e, az irodalom állásfoglalása igen eltérő. Molnár [17], Kemény [3], Schranz—Kaán [23], Eichner [4], Szabó [27], Prágai—Szabó [19], Böttger—Häupl— Kirsten [2] szerint a képlet abban az esetben hasznosítható, ha az feszes, csontos alappal rendelkezik, elmozdíthatóság esetében nem. Langer [14. 15, 16] a csontmag nélküli képletet szintén alkalmatlannak tartja a protézis viselésére, de felhívja a figyelmet arra, hogy a TUB-on meg nem támasztott lemez alatt az alsó állcsontgerinc felszívódása fokozott. A már kialakult mobilis képlet feszessé tételére, valamint a mozgathatóság kialakulásának a megelőzésére egyszerű műtéti megoldásokat javasol. Arwill\ 1], Neill [18], Sicher [25], Kolb [ 11] szerint a TUB szövettani felépítése alapján két részre osztható. Elülső rész a gerincéitől distal felé szélesedve ugyanolyan fibrosus kötőszövetből áll, mint a gingiva, ettől distalisan laza kötőszövettel rendelkezik. Ezen szerzők azt javasolják, hogy a fogsort a két különböző szöveti szerkezetű nyálkahártya találkozási vonaláig terjesszük ki. Ancili és mtsai [1] ezt ,,P”
